Mi a pozitronemissziós tomográfia?
A pozitronemissziós tomográfia, avagy a PET egy képalkotó vizsgálati módszer, amely különböző szövetek és szervek anyagcseréjéről és működéséről nyújt részletes információt. Elsősorban onkológiai vizsgálatok részeként alkalmazzák, de a többi között a szívet és a központi idegrendszert érintő megbetegedések esetén is hasznos támpontot nyújthat a klinikai döntések meghozatalához. A PET-vizsgálatot zömében kombináltan, komputertomográfiával (CT) vagy mágnesesrezonancia-vizsgálattal (MR) együtt végzik.
Mikor van szükség pozitronemissziós tomográfiára?
Általánosságban a PET olyan létfunkciókat tud felmérni, mint a véráramlás, az oxigénfelhasználás és a glükóz, azaz a táplálékból származó cukor anyagcseréje. Ennek mentén pedig lehetővé teszi annak felismerését is, ha bizonyos szervek és szövetek nem úgy működnek, ahogyan kellene. A PET gyakran alkalmazott diagnosztikus vizsgálat rákgyanús eseteknél. Emellett hasznos információt nyújt a már diagnosztizált rákbetegeknél is az esetleges áttétek kimutatásához, a kezelés hatékonyságának monitorozásához, valamint remisszió esetén a betegség kiújulásának ellenőrzéséhez. Az így gyűjtött információk szintén fontos támpontot jelenthetnek a betegség prognózisának meghatározásakor.
Az onkológiai ellátás mellett ugyancsak alkalmaznak PET-vizsgálatot például a szívinfarktus szövődményeinek felmérése során, illetve egyéb szívizomproblémák kivizsgálásához. A módszer emellett alkalmas a központi idegrendszert érintő panaszok, agyi rendellenességek feltárására, legyen szó akár tumorokról, rohamokról vagy egyéb kóros eltérésekről.
Hogyan zajlik a PET-vizsgálat?
A módszer alapja az úgynevezett elektron-pozitron annihiláció. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy amikor egy részecske találkozik az antirészecskéjével, megsemmisítik, azaz annihilálják egymást. A pozitron egy elemi részecske, a környezetünkben és testünkben természetesen elforduló elektronok antirészecskéje. Ha pedig a kettő találkozik, az annihiláció során fotonok szabadulnak fel – ezt nevezzük gamma-sugárzásnak. A PET-vizsgálat pedig ezt a fizikai összefüggést használja ki.
A vizsgálat első lépése, hogy intravénásan pozitronokat kibocsátó radioaktív izotópot juttatnak a beteg szervezetébe. Fontos hangsúlyozni, hogy nagyon kis mennyiségű radioaktív anyagról van szó, amely így teljesen ártalmatlan az egészségre nézve. A mesterségesen előállított izotópot biológiailag aktív molekulába, jellemzően cukorba ágyazzák, hogy a szervezetben el tudjon jutni a vizsgálandó területekre. A kórosan működő sejtek jellemzően több ilyen molekulát, avagy nyomjelző anyagot vesznek fel, mint az egészséges sejtek.
A vizsgálat második lépése, hogy megfelelő várakozási idővel az izotóp beadását követően a beteget befektetik egy PET-szkennerbe, amely a testszövetekben keletkező fotonokat érzékeli. Mivel a rákos sejtek több izotópot vesznek fel, több gamma-sugárzást is bocsátanak ki, így a berendezés által nyújtott képen világos foltként tűnnek fel a szervezetben. Függően persze attól, hogy milyen testi folyamatot kell vizsgálni a betegnél, más-más nyomjelző anyagot adnak be a vizsgálathoz. Ilyen módon nemcsak a sejtek glükózanyagcseréje követhető nyomon, de például a szíven belüli véráramlás és az agy egyes részeinek oxigénfelvétele is.
Milyen szakember végzi a PET-vizsgálatot?
A pozitronemissziós tomográfia a radiológia területéhez tartozik, így radiológus szakorvos értékeli ki az eredményeket.
Mennyi időt vesz igénybe a PET-vizsgálat?
A vizsgálatot járóbeteg-ellátás keretében végzik, azaz a beteg a vizsgálatot követően hazamehet. A teljes folyamat nagyjából két órát vesz igénybe. A nyomjelző anyag beadása után a betegnek körülbelül egy órán át nyugalomban kell ülnie, amíg az felszívódik a szervezetében. Ezt követően a PET-szkennerben mintegy 20-30 percig kell feküdnie. A teszt elvégzését követően pedig meg kell várni, amíg a vizsgálatot végző egészségügyi szakember ellenőrzi a felvételek tisztaságát.
Hogyan kell felkészülni a PET-vizsgálatra?
A vizsgálatot megelőzően feltétlenül egyeztetni kell a kezelőorvossal, ha a beteg várandós vagy szoptató kismama, vagy ha klausztrofóbiával küzd. Tájékoztatni kell továbbá a szakembert a rendszeresen szedett gyógyszerekről és ismert allergiákról. A vizsgálatot megelőző 6 órában nem szabad étkezni (cukorbetegek esetében a kezelőorvos ezt felülírhatja), illetve nem szabad koffeint fogyasztani a megelőző 24 órában, amennyiben a vizsgálat a szívműködés ellenőrzése céljából történik. A szkennerbe befeküdhet ruhában a páciens, de nem viselhet semmilyen fémeszközt, tehát sem ékszereket, sem szemüveget.
Jár fájdalom a PET-vizsgálattal?
A vizsgálat nem okoz semmilyen fájdalmat. Ugyanakkor a kattogó, zajos hangokat kiadó szkennerben fekve, amely leginkább egy hatalmas fánkra hasonlít, kellemetlen érzés foghatja el a beteget, amennyiben fél a zárt terektől. Ez fontos, mert a képalkotás során nagyjából 30 percig teljes nyugalomban kell feküdnie a betegnek ahhoz, hogy tiszta, kiértékelhető felvételek készüljenek. Klausztrofóbia esetén szóba jöhet szedatív gyógyszerek alkalmazása is a szorongás mérséklése érdekében.
Kinél nem végezhető PET-vizsgálat?
Az eljárás általában véve nem alkalmazható várandós vagy szoptató nőknél, mert a vizsgálat alapját képező radioaktív izotóp károsíthatja a magzatot vagy – az anyatejjel kiválasztódva – a csecsemőt. Nagyon ritkán előfordul továbbá allergiás reakció a nyomjelző anyagra, az ilyen helyzetekre azonban a vizsgálatot végző intézmények mindig fel vannak készülve.
Fáradtan ébredsz? Töltsd ki alvászavar tesztünket!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+10 °C
Minimum:
+3 °C
Döntően erősen felhős vagy borult időre számíthatunk. Eső, záporeső elszórtan fordulhat elő. Az északias szelet az északkeleti megyékben kísérhetik élénk, olykor erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 14 fok között alakul. Fronthatásokra ugyanakkor nem kell számítani, így a frontérzékenyek tünetei várhatóan nem erősödnek fel.
