Rövid leírás
A szemizomtorna, vagy más néven szemtréning módszerét William Horatio Bates amerikai szemész dolgozta ki az 1900-as évek elején. A szemorvos 1912-ben kiadott egy olyan közleményt, amelyben a látásproblémákat funkcionális zavarral és mentális problémákkal magyarázta, majd később könyvet is írt erről. Azt állította, hogy a szemproblémák a nem megfelelő nézés miatt alakulnak ki, a helyzeten pedig a szemüveg is csak ront. Véleménye szerint a szem tréningezése visszaállítja a helyes nézési technikát, tehermentesíti a szemet, javítja a látást. A tréning a gyakorlatban pislogásokat, többfelé tekintgetést, az orrhegyre történő kancsalításokat, a szemizmok ellazítását jelenti. A módszert kancsalság vagy szemizombénulás esetén hatékonynak gondolták, sőt a szem fénytörési hibáinak korrigálásában is jónak tartották. Ugyanakkor a szemtréninget látásproblémák kezelésére nem használják a szemészek, a módszer a prevenciós szemészet része. A szemorvosok a szemtornát inkább azért ajánlják, mert a hosszú ideig tartó számítógépes munka fárasztja, szárítja a szemet, a szem tréningezése pedig enyhítheti az emiatti panaszokat.
Mikor alkalmazzák/Mikor van rá szükség?
A szemet elsősorban hosszasabb közeli munkánál érdemes megtornáztatni. Ez azért hasznos, mert látószervünk az evolúciós során a távollátásra optimalizálódott, lévén a vadászó-halászó életmódhoz távoli látásra volt szükség. Mára a helyzet változott, a többség nem arra használja a szemét, amire az ki lett találva. Sokan közeli munkát végeznek, számítógépet, tabletet használnak, a telefon apró kijelzőjét nézik közelről.
Az ilyen jellegű, közeli munkáknál az emberek nem csak egy távolságra fókuszálnak, hanem közben, belefelejtkezvén a feladatba, kevesebbet is pislognak. A helyzetet rontja, ha a monitor túl magasan van, emiatt fölfele néznek, a könnyfilm pedig nagyobb szemfelszínről párolog. Emiatt szerencsésebb a monitort lejjel elhelyezni. Ismert szemszárazság esetén a műkönnyek alkalmazása mellett különösen fontos figyelni arra, hogy a munkát időnként megszakítsák, pislogjanak. A szem körüli izmok finom masszírozása is jótékony hatású.
Akkor is szükség lehet szemtornára, ha a folyamatos közelre nézés miatt úgynevezett alkalmazkodási görcs lép fel. Ez gyerekeknél is előfordulhat, ha kis kijelzőn néznek például meséket. Ilyenkor a szemizmok az állandó alkalmazkodás, közelre fókuszálás miatt görcsben vannak, ami kedvez a rövidlátás kialakulásának. Ezt megelőzendő a gyereknek nem szerencsés napi 2 óránál több időt elektronikus kütyükkel tölteni, és azt a 2 órát is érdemes több részre tagolni. Például 30 perces közeli nézés, telefonozás után a gyereket szabadban végzett tevékenységre kell ösztönözni, ahol muszáj távolra is néznie, szemét úgymond megtornáztatnia.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
Aki irodai munkát végez, annak szemtornára legalább 45 percenként érdemes pár percet szánnia. Célszerű a szemet pár másodpercre be is hunyni. Ezt akár munka közben is meg lehet tenni. A fáradt szemen a torna mellett az is segít, ha a szem körüli izmokat finoman átnyomkodják ujjbeggyel. Ez jót tesz a vérkeringésnek, és hasznos azért is, mert segíti kipréselni a szemhéjszéli mirigyek váladékát, amelyek amúgy a szemfelszínt olajozzák. Ezek a hatások összességében javíthatják a látás minőségét.
Mennyi időt vesz igénybe?
Számítógépes munka során háromnegyed óránként érdemes néhány percet szemtornára fordítani.
Kinél nem végezhető?
A szemizomtorna senkinek nem árthat.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Lendvai Zsanett szemész szakorvosnak.