Szemészeti problémák : Vakság
Legféltettebb érzékszervünk a látás. A szem felépítése és működése bonyolult, de legalább annyira lenyűgöző is: ez a csodálatos - több védelmi berendezéssel is ellátott - szerkezet szabályozza a beengedett fény mennyiségét, közeli és távoli tárgyakra fókuszál, képeket állít elő és továbbítja az agyba. A látás folyamatának minden állomásán - kezdve már a szemet védő berendezésektől - a látószerv minden része sérülékeny, a legkülönbözőbb megbetegedések fenyegetik - lehetőség szerint védeni, kímélni kell, és a szemet illetve a látást érintő kisebb elváltozásokkal is érdemes szakorvoshoz fordulni, nem szabad elhanyagolni.
Vakság tünetei és kezelése
Mi a vakság?
A vakság nem önálló kórkép, hanem egy olyan állapot, amelynek számos oka lehet, több betegség miatt is kialakulhat. Fontos tudni, hogy más a vakság köznyelvi értelemben vett definíciója, és más a tudományos értelem vett meghatározása. Utóbbi esetben csak akkor beszélünk vakságról, ha az érintett még fényt sem érzékel. Részleges vakság esetén gyakran megmarad a fényérzékelés, van, aki azt is meg tudja mondani, honnan jön a fény.
Tünetek
A vakság előfordulása
Bár jelenleg pontos és friss adatok nem állnak rendelkezésre a vakság előfordulási gyakoriságáról, de megközelítő becslések és statisztikai adatok alapján feltételezhető, hogy Magyarországon évente közel 6000 vak személyt regisztrálnak.
A vakság okai
Az egyik legfőbb vaksági ok az időskori makuladegeneráció, az esetek közel egynegyedét ez adja. A súlyos látásromlás és vakság másik fő oka a diabétesz szövődményeként kialakuló szembetegség. Utóbbi akkor alakulhat ki, ha a cukorbetegség nincs megfelelően kezelve, kellőképpen kordában tartva. Ugyancsak állhat a háttérben az, ha valakinek a glaukómáját, tehát a zöldhályog-betegségét nem kezelik: ez is visszafordíthatatlan látáskárosodáshoz vezet.
A vakság főleg fiatalabb korosztályokat sújtó formája a miópia (myopia), tehát a rövidlátóság, aminek van extrém súlyos, szövődményekkel társuló formája. A vakságot okozó rangsorban ez is nagyon előkelő helyen van.
A szürke hályog napjainkban a fejlett világban már rendszerint nem okoz vakságot, mivel rendkívül hatékonyan és sikeresen gyógyítható, de meg kell említeni, hogy a fejlődő világban ez továbbra is komoly problémát jelent.
A statisztikai adatok alapján viszonylag ritkábban, de állhat a háttérben a látóideg gyulladása, sorvadása (atrófiája), illetve érelzáródás és tumor is. Ezek következtében szintén kialakulhat vakság. A tumor már önmagában is okozhat vakságot, ha olyan az elhelyezkedése, hogy például nyomja a látóideget.
A vakság lehet veleszületett betegség lassan kialakuló következménye is, ilyen például a retinitis pigmentosa, amely a szem ideghártyájának öröklött betegsége.
Olyan tünetegyüttesek - szindrómák - is vannak, amelyeknél a vakság vesebetegséggel vagy bőrbetegséggel társul, de az albinizmusnak is vannak olyan formái, amelyek súlyos látásromlással járhatnak.
Értelemszerűen belesetek, sérülések, daganat eltávolítása miatt elvégzett szemműtétek is okozhatnak vakságot.
A vakság diagnózisa
A diagnózis felállítása szemészorvos által végzett szemvizsgálaton történik, a kiváltó ok ismerete és a vizsgálati eredmény birtokában ő mondhatja ki a vakság tényét, mértékét.
A vakság tünetei és kórlefolyása
A kiváltó okok egy részénél (például a zöld hályognál vagy a retinitis pigmentosánál) a látásromlás a perifériás, tehát a látómező széli területein jelentkezik először, majd fokozatosan terjed tovább az éleslátás területére és morzsolja föl évek, évtizedek alatt a betegek látását. Egyre szűkebb és szűkebb látótér mellett végül teljesen elveszítheti látását a beteg. Más esetekben a látásromlás gyorsabban következhet be, míg a balesetek, sérülések miatt értelemszerűen azonnali látásvesztés is létrejöhet.
A vakság kezelése
A kezelés lehetőleg oki, tehát azt a betegséget kell megpróbálni kezelni, amely vaksághoz vezethet. Azt persze tudni kell, hogy oki terápiára sajnos nem mindig van lehetőség, lévén vannak olyan esetek, amelyeknél a kiváltó ok nem teljesen feltérképezhető, netán visszafordíthatatlan elváltozással jár. Azonban ilyenkor is törekedni kell a látás romlásának mérséklésére, még ha a folyamat nem is állítható le. A vaksághoz vezető látásromlást a szemészek és a neurológusok sok esetben együtt kezelik.
A kialakult vakság az esetek döntő többségében jelenleg még nem gyógyítható eredményesen, bár például a retinitis pigmentosa esetében ígéretesnek tűnik a retina implantátum vagy chip beültetése. Erre vonatkozó vizsgálatok már hazánkban is történtek, az eredmények már rendelkezésre állnak.
A folyamatot visszafordító terápia még akkor jöhet szóba, ha a vakságot az okozza, hogy a látóideget valami, például daganat nyomja. Ez esetben a daganat eltávolítása után a látás javulhat. Ha a látóideg-gyulladást valamilyen endokrinológiai betegség, például pajzsmirigygyulladás okozza, akkor a látás az alapbetegség gyógyulását követően javulhat.
A vakság megelőzése
Az akár vaksághoz is vezető betegségek időben való észlelése és a szövődmények elkerülése végett célszerű rendszeresen szemészeti szűrővizsgálatokra, vércukorszint-mérésre járni. Gyerekkorban ezt a gyerekorvosok rutinszerűen végzik, az óvodákban, iskolákban is történnek ilyen vizsgálatok, mégis a legcélszerűbb szemészorvosnál jelentkezni. Ezek a szűrővizsgálatok nagyon fontosak, sok szemprobléma ugyanis csak akkor gyógyítható, ha időben elkezdik a kezelésüket.
Felnőtt korban az évek előrehaladtával egyre jobban kell figyelni a szűrővizsgálatokra, idősebb korban szükség lehet évente megnézetni a szemet. Ha már valamilyen ismert alapbetegség (például cukorbetegség) is fennáll, illetve már szövődmény is kialakult, akkor még gyakrabban is szükség lehet a szemészeti kontrollvizsgálatokra.
A vakság szövődményei
A látás elvesztése esetén fellépő szövődmények a látásvesztés okának függvényében változhatnak. Amennyiben a kiváltó ok például daganat volt, ebben az esetben folyamatos utánkövetésre van szükség, hogy a tumor esetleges kiújulását illetve áttétek képződését megnyugtatóan ki lehessen zárni. Cukorbetegség esetén is figyelmet kell fordítani a további, más szerveket és szervrendszereket érintő szövődmények megelőzésére.
Fontos kiemelni, hogy a betegnek rendszerint óriási megterhelést jelentő pszichés trauma feldolgozásához a lehető legtöbb segítségre és támogatásra van szüksége a környezete részéről.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kusnyerik Ákos szemész szakorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+7 °C
Minimum:
-1 °C
Jellemzően erősen felhős idő várható kevés napsütéssel, de főként a délnyugati, déli tájakon szakadozottabb, vékonyabb lehet felhőzet, arrafelé több napsütésre számíthatunk. Északkeleten néhol gyenge vegyes csapadék előfordulhat. A déli szelet az ország délnyugati kétharmadán többfelé kísérik élénk, néhol erős lökések. A csúcshőmérséklet az északkeleti harmadban -1 és +4, másutt 5 és 12 fok között valószínű. Késő estére -4 és +7 fok közé hűl le a levegő. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.
