Mi a végbélrák?
A végbél a bél végbélnyílástól számított nagyjából 15-20 centiméteres szakasza, végbélrák alatt pedig e szakasz daganatos elfajulása értendő. Ez a tumor kicsit más, mint a bél többi daganata, ugyanis azokkal ellentétben sugárérzékeny. Másrészt a végbél majdnem teljes egészében ujjal is elérhető, így vizsgálata manuális módszerekkel elvégezhető, ugyanúgy, ahogy például a prosztatáé és az aranyeres problémáké. Emiatt a betegséget korán észre lehet venni és diagnosztizálni is könnyebb. Mivel e daganat a végbélben idegentest-érzést, állandó székletinger-érzést is okozhat, általában a betegek korábbi stádiumban észlelik az elváltozást.
Tünetek
A végbélrák előfordulása és okai
Nincs lényeges különbség a férfiak és a nők érintettsége között, az viszont bizonyított, hogy a probléma gyakoribb az ülő életmód esetén, ennek oka viszont nem teljesen ismert. Szerepet játszhat benne az, hogy üléskor a teljes testsúly a végbél körüli területekre terhelődik, ezáltal romlik a vérkeringés. A táplálkozással való összefüggés nem ismert, viszont a végbél gyakori sérülése, krónikus gyulladása fokozhatja a kialakulás kockázatát. Ugyanakkor a székrekedés és a végbélrák közötti összefüggés nem egyértelmű. Bár az igaz, hogy a székrekedés teoretikusan minden béldaganat kialakulási valószínűségét fokozza, ugyanis a székletben rengeteg olyan toxikus anyag található, ami napokig a bélben pangva irritálja a belet, és így krónikus gyulladást tarthat fenn. Ez utóbbi pedig fokozhatja a daganatképződés esélyét. A táplálkozási faktorok szerepe tehát nagyon fontos a kialakulás szempontjából, olyan ok azonban nincs, amiről kimondható, hogy konkrétan végbélrákot okoz. Ez esetben a hajlam sem adódhat át, szemben például az emlődaganattal és a polipózissal. Ismertek bizonyos kockázati faktorok, azonban a béldaganatos betegek 75 százaléka egyik ilyen faktorral sem rendelkezik, tehát kialakulását véletlenszerűnek kell tekinteni.
A végbélrák tünetei
A tünetek hasonlók az aranyéréhez, azaz a beteg állandó irritációt, idegentest-érzést és székelési ingert érez. Emellett a székletben friss, piros vér is látható lehet. Ezt azonban el lehet különíteni a felsőbb béldaganatok okozta véres széklettől, ami a vér emésztettsége miatt már feketébb színű. Fontos tudni azt is, hogy a betegség a tünetek alapján többnyire nem keverhető az aranyérrel, míg ugyanis ez utóbbi fájni is szokott, addig a végbéldaganat nagyon ritkán okoz ilyen panaszt. Emiatt az orvost fájdalmas tünetek nélkül is fel kell keresni. Fontos az is, hogy az aranyeres betegeknél a végbélrákot jellemzően később fedezik fel, mert a betegek hajlamosak arra, hogy a tüneteket pusztán az aranyér számlájára írják, azt a megszokott módon kezelgessék. Az ismert aranyeres betegnél kolonoszkópiás vizsgálatot is ritkábban végeztetnek.
A végbélrák diagnózisa
Kolonoszkópiás vizsgálattal diagnosztizálható, hiszen ennek során az egész belet végignézik, és így vizsgálják a végbélnyílás izomgyűrűje fölötti, illetve az azt követő területet is. E vizsgálat során az orvosok szövettani mintavételt végeznek, és a patológus az alapján állítja föl a diagnózist.
A végbélrák kezelése, gyógyulási esélyei
A betegség kezelése esettől függően műtéttel, kemoterápiával és sugárterápiával történik. Ha a daganat rögtön az ánuszgyűrű fölött van, akkor a tumor műtéti eltávolítása során általában nem lehet megmenteni a végbélnyílást, és jellemzően "a belet ki kell varrni". Ez azt jelenti, hogy azt ki kell vezetni a hasfalra (ezt hívják sztómának). Ha a daganat a végbél fölsőbb szakaszában van, azaz záróizomtól legalább 6-8 centiméternyire kezdődik, akkor már van rá esély, hogy nem kell sztómát készíteni, mert a két ép bélszakasz a daganat eltávolítása után összevarrható. Ha a daganat a záróizomtól 10-20 centiméterre található, még nagyobb az esély a bél megmentésére. A végbél megmentésének esélye fokozható, ha a betegek sugárkezeléssel kombinált kemoterápiát kapnak a műtét előtt (ezt általában 70 évnél fiatalabb betegek esetén végzik, akiknél nincs távoli áttét).
A betegség kezelése során ma már biológiai terápiát is alkalmaznak, ha a szövettan, illetve a beteg állapota, stádiuma ezt indokolja. Ezzel a módszerrel a kemoterápiát egészítik ki.
Ma már egy nem áttétes, korai stádiumban felismert vastagbéldaganat túlélési esélye legalább 60 százalék. Ha már áttét is kialakult, az esélyek sokkal rosszabbak. Fontos, hogy 10-20 évvel ezelőtt az áttéteket a sebészek nem is operálták, addig ma már műtéttel az áttétes végbélrákos betegek egy része is meggyógyulhat. E betegek 10-15 százaléka ma már 10 évvel később is életben lehet.
A végbélrák megelőzése
Nincs ismert módja a megelőzésnek. A táplálkozás megváltoztatásának eredményei nem egyértelműek ebből a szempontból, azonban egészséges étkezés mindenképpen jót tesz a szervezetnek.
A végbélrák szövődményei
Súlyosabb szövődmény egyedül az áttétképződés lehet, mint általában minden daganatos betegségnél. Helyileg, jellemzően a húgyhólyagra és a prosztatára terjed át a daganat, mivel ezen szervek nagyon közel vannak a végbélhez.
E betegség esetében nagyon fontos a szűrés, azaz a vastagbéltükrözés, amivel elejét lehet venni a komolyabb problémák megjelenésének. Ezt 50 éves korban érdemes elkezdeni, és innentől kezdve ötévente célszerű újra elvégeztetni, még akkor is, ha nincsenek tünetek. Ha a kolonoszkópiás vizsgálat során nagyobb bélpolipokat találtak, célszerűbb gyakrabban is szűrésre járni. Erre a vizsgálatra gasztroenterológusnál és onkológusnál lehet jelentkezni, de adhat beutalót a családorvos is. A szűrés során korai stádiumban is felismerhetők a daganatok, ilyenkor a gyógyulás esélye sokkal magasabb.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Telekes András onkológus szakorvosnak, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház osztályvezető főorvosának.