Egy átlagos hajkorona ötévente teljesen megújul. Egyetlen hajtüsző az ember élete során körülbelül tíz hajszálat képes növeszteni, egy hajszál pedig hat évet él. A növekedési szakasz a férfiaknál átlagosan három év. Ezután jön az egy-két hétig tartó átmeneti szakasz, amikor megszűnik a hajhagyma tápanyag-ellátása, a hajszál pedig kifelé tolódik. Az utolsó a nyugalmi szakasz: a szőrtüsző "nem működik", a 3 hónapos stádium végét pedig az új hajszál képződése jelenti, amely kitolja a régit a helyéről - olvasható a Házipatika.com korábbi cikkében .
Vagyis a hajhullás természetes jelenség, ha egyenletesen és ugyanazon ütemben történik, továbbá nem több a veszteség napi 100 hajszálnál. Ilyenkor nem keletkeznek foltok a hajas fejbőrön. Ám nem ez a helyzet, ha valamilyen tényező megváltoztatja a természetes egyensúlyt.
Külső hatások, genetikai adottságok, hajlamosító tényezők, betegségek, fertőzések, stressz, rossz táplálkozás, vitaminhiány (de A-vitamin esetében a túladagolás is!), mérgezések, autoimmun reakciók (a szervezet védekező rendszerének ebben az esetben a hajhagymák ellen fordulása) egyaránt szerepet játszhatnak a hajhullás felgyorsulásában.
A hajhullás alapvetően kétféle lehet a férfiaknál: a foltos hajhullás ezer emberből egyet-kettőt érint. A diffúz hajvesztés (amely "elosztva", "elszórva" jelentkezik a fejbőrön, és inkább ritkulást jelent) sokkal gyakoribb. Utóbbival bizonyos életszakaszban szinte mindenki szembesül. Megjelenése a kor előrehaladtával gyakoribb, de azzal is összefügg, ha valaki rossz pszichés állapotban van.
Vitaminok és ásványi anyagok hajhullás ellen
Az enyhe mértékű hajhullás természetes, mindenkinél előforduló jelenség, ha azonban túlzottan markánssá válik, akkor sok bosszúságot és aggodalmat okozhat az érintettek számára. A hajnövekedéshez szükséges vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek megfelelő pótlásával ugyanakkor sok esetben hatékonyan kezelhető a probléma.
A második leggyakoribb hajhullás
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hajvesztés fajtájától függ, hogy a tünetek mikor jelennek meg. "Azonnali" hajhullást okoznak például a daganatos betegségek kezelésére adagolt citosztatikumok, de ilyen hatású lehet az arzénmérgezés is. A "késői típusú hajhullás" a károsító behatás után 2-4 hónappal jelentkezik, például vashiány vagy pajzsmirigybetegség következtében. Ezeket a tüneteket nem osztják stádiumokra a kutatók: a megjelenés megkésettsége vagy azonnalisága már önmagában minősíti a jelenséget.
A foltos hajhullás a második leggyakoribb férfi hajvesztés. Itt sem szoktak formalizált stádiumokat megkülönböztetni, de elhatárolható egymástól a haj foltokban való eltűnése, a haj teljes kihullása vagy az összes testszőrzet (haj, szemöldök, illetve más testtájak szőrzete) elvesztése.
A diffúz hajhullás leggyakoribb esetében szokták a hajvesztés folyamatát stádiumokra bontani. Ez a leggyakoribb eset az úgynevezett androgén hajhullás. Ilyenkor a férfi nemi hormon, a tesztoszteron testünkben kialakuló származékára, a dihidro-tesztoszteronra általában genetikai okból érzékeny hajhagymák miatt indul be a kopaszodás.
Kezdődő kopaszodáskor az életkor, az elvesztett hajszálak száma, a kopaszság alakja és néhány más tényező alapján a hajhullás üteme előre kalkulálható. A férfias kopaszodás általában a homloktájon vagy a fejtetőn, a forgónál kezdődik, majd továbbterjed. Akiknél korán lép fel a jelenség, rendszerint az egész fejtetőről eltűnik a haj. A Norwood-Hamilton-skála a haj eltűnéseinek fázisait tipizálja - olvasható korábbi írásunkban .
Androgén hajhullás: hét stádium
A Norwood-Hamilton-skála alapján hét stádium különíthető el az androgén hajhulláskor. Ugyanakkor ez a folyamat időnként "elágazhat". Alapesetben a homlok és a halánték hajszéle kezd "magasodni" (első három fázis), majd a negyedikben megjelenik a fejtetőn is egy kisebb folt a forgó tájékán. Ezek a foltok aztán tovább szélesednek, és a hatodik-hetedik fázisban már összeér a homlok és a fejtető kopaszodó része.
Androgén hajhullásnál általában nem következik be teljes kopaszság: a halánték alatt és a tarkón egy patkó alakú foltban szinte mindenkinél megmarad a haj. Ennek oka, hogy itt, ebben a "patkóban" általában olyan hajhagymák vannak, amelyek nem érzékenyek és nem reagálnak az androgének hatására.
A hétfázisú kopaszodás azonban időnként nem szokványosan zajlik: így az első fázis, amikor a homlok magasodik, időnként egy olyan változathoz vezethet, amely az ötödik fázisig a homlok folyamatos megnagyobbodását jelenti. Végül a homloktól továbbterjedve a kopaszodás eléri a fejtetőt anélkül, hogy ott előzőleg "tonzúra" alakulna ki. A hatodik fázistól azonban ez a változat is egybeesik a "sztenderd" kopaszodás szakaszaival.
A hajhullás e fajtája általában nem kapcsolódik semmiféle súlyos betegséghez, fokozatos kialakulása pedig lehetőséget ad bizonyos kezelésekre is.
