Egyetlen változás a DNS-bázispárjaink sorában, és máris drámaian átalakul a kinézetünk - sötét hajú őseinkkel szemben szőke lehet a hajunk. Erre a Howard Hughes Orvostudományi Intézet (HHMI) kutatói jöttek rá, amikor azt vizsgálták, hogy az észak-európaiak genetikai állományában mi lehet a közös, és mi biztosítja egy speciális gén "finomhangolását".
A szóban forgó genetikai változás a szőke hajjal függ össze, nem a szem színével vagy a pigmentáció más vonásaival. Erről David Kingsley beszélt a Medical Xpressnek . Kingsley a Stanford Egyetemen működő HHMI kutatója, és a Nature Genetics tudományos szaklapban most publikált tanulmány vezető szerzője.
Kingsley-ék halak tanulmányozása közben jöttek rá arra, hogy Ligandum - leegyszerűsítve - egy központi atomhoz kapcsolódó atom, atomcsoport vagy kisebb molekula lehet.)
A Kit-ligandum többek között a szervezet pigmenttermelő sejtjeinek fejlődését segítő fehérjét kódolja. Így ennek módosítása a haj vagy a bőr színét is befolyásolhatja. Ám a Kit-ligandum számos más folyamatban is fontos, így például a vér őssejtjeinek viselkedéséért is felelős. Ezért Kingsley-ék egy olyan metódust fejlesztettek ki, amely úgy változtat a színnel kapcsolatos génen, hogy annak többi funkcióját nem zavarja meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Catherine Guenther, a HHMI, és azon belül Kingsley laboratóriumának munkatársa kezdte meg azokat a kutatásokat, amelyek a haj színének befolyásolására vonatkoztak. Részletes DNS-elemzéssel, illetve egérkísérletekkel rájött arra, hogy a genetikai kódnak csak egy nagyon kis darabkája felelős a hajhagymák fejlődéséért.
Ezután már csak azt kellett kiderítenie, hogy mi a különbség az észak-európai szőkék és barnák között. A DNS szabályozási szegmentumában talált rá a megoldásra: egyetlen "betű", azaz bázispár különbözött ugyanis az eltérő hajszínűek genetikai állományában .
Ez is érdekelhet
