Akármelyik akut fájdalom krónikus fájdalommá válhat, és a test bármely részén jelentkezhet. A három leggyakoribb krónikus fájdalom:
- a fejfájás
- a hátfájás
- az ízületi fájdalmak
<img src="https://image-api.hazipatika.com/images/articles/ey/fO/veWQDPuNWtL4QqPfMa1nsmO4lvahACMCTVjz1Z93.jpg" alt="ízületi fájdalom" />
Fejfájás
Becslések szerint a lakosság 90 százaléka esetenként, míg 40-50 százaléka rendszeresen szenved fejfájástól. Fejfájás több formában is jelentkezhet: beszélhetünk migrénről, tenziós fejfájásról, cluster fejfájásról, valamint vegyes típus fejfájásokról. A tenziós fejfájásnak két fajtája van: ez a típus lehet epizodikus, de krónikus is. Akkor beszélünk krónikus formáról, ha havonta legalább 15 napot érint a fejfájás három hónapon keresztül. Ebben az esetben a fájdalom szinte mindennapos és folyamatos. Ezzel szemben az epizodikus típus esetén a fájdalom rövidebb ideig, maximum néhány óráig tart.
A tenziós fejfájás oka a legtöbbször ismeretlen, de kiválthatják mentális és fizikai problémák, mint például a fej- és a nyakizmok feszülése, a stressz vagy a rövid ideig tartó megfeszített munka.
Hátfájás
Szinte minden ember találkozik legalább egyszer hátfájdalommal élete során. De míg az akut formája viszonylag hamar elmúlhat, addig a krónikus hátfájás megkeserítheti az életünket. Egyes becslések szerint a magyar lakosság hozzávetőleg 85 százaléka szenved időnként deréktáji fájdalomtól, az érintettek pedig különbözőképpen élhetik meg a fájdalom intenzitását, a helyét és az általa kiváltott tüneteket. Krónikus hátfájásról akkor beszélhetünk, ha a probléma 3 hónapnál hosszabb ideig áll fenn. A krónikus hátfájás megnehezítheti az elalvást, a vele járó szorongás pedig szintén megakadályozhatja az érintetteket a pihenésben. Az így állandósult kimerültség tovább erősíti az ingerültséget, a depressziót, így még gyötrőbb elviselni a fájdalmat és egyre nehezebb aktív életet élni. A mozgásszegény életmód viszont tovább fokozza a fájdalmat.
Ízületi fájdalmak
Az ízületeket érintő betegségeket leegyszerűsítve két nagy csoportra oszthatjuk: gyulladásos, valamint a kopásos ízületi megbetegedésekre. A porckopás okozta ízületi fájdalom hazánkban körülbelül egymillió embert érint. A csontok felszínét borító porc kopásos megbetegedése következtében a mozgás fájdalmassá és nehézkessé válhat, illetve az ízület merevsége és deformálódása alakulhat ki. A betegség kiváltó tényezői közé tartozik az ízület előzetes sérülése, a mozgásszegény életmód, az elhízás, vagy például az egyoldalú terhelés. Az ízületi kopásra jellemző még a bemozgatási fájdalom. Ilyenkor hosszabb ülés, pihenés után az elinduláskor fájdalom jelentkezik, de néhány mozdulat után enyhül, azaz az ízület "bejáratódik".
Gyulladás okozta ízületi fájdalom esetén nyugalomban, pihenés alatt jelentkezik az intenzív ízületi fájdalom, amely aztán mozgatásra csökken. Ízületi gyulladás felléphet izoláltan is, mikor egy ízületet érint, de gyakran inkább több ízület egyidejű gyulladása alakul ki. A gyulladásra jellemző továbbá, hogy az érintett ízület nem csak fájdalmas lesz, hanem a gyulladásos folyadék felszaporodása következtében be is duzzad, sok esetben a gyulladásos területen bőrpír is jelentkezik.