A gyógyszerfüggőkről pontos számadatok nem állnak rendelkezésünkre, hiszen legtöbben még maguknak sem vallják be vagy legalább mások előtt titkolják ezt az állapotot.
Mi számít függőségnek?
A szervezet akkor szokik hozzá egy adott fájdalomcsillapítóhoz, ha egyre nagyobb és nagyobb szüksége van ugyanannak a hatásnak az eléréséhez. A függővé válás első jele pedig az, ha a beteg képtelen gyógyszer nélkül élni, a fájdalom elmúlása után is szedi a szereket, sőt, folyamatosan emel az adagján a változatlan hatás elérése érdekében.
Milyen gyógyszerekhez lehet hozzászokni?
Az egyszerű, vény nélkül kapható nem szteroid gyulladáscsökkentők, mint például az ibuprofen , a paracetamol vagy az acetilszalicil-sav (egyszerűbb nevén aszpirin) szedése esetén kicsi az esélye a függőség kialakulásának. Az igazi veszélyeket a kábító hatású fájdalomcsillapítók rejtik magukban, amelyek - ha nem az orvos javaslata szerint szedjük -, valóban okozhatnak függőséget. Ezeket főleg krónikus és daganat okozta fájdalmak esetén írják fel.
A függőség megelőzése
A gyógyszerfüggőség megelőzésének legfontosabb lépése a folyamatos orvosi ellenőrzés. Fontos, hogy csak annyi gyógyszert szedjünk be, amennyit az orvos felírt; ha ennek ellenére is elviselhetetlen a fájdalom, akkor is kérjük ki a szakember véleményét az adag emelése előtt. Fontos az is, hogy próbáljuk ki a fájdalomcsillapítás alternatív módszereit is: csökkentsük a stresszt, jógázzunk, próbáljuk ki az akupunktúrát, az akupresszúrát, igyunk gyógyteákat .
A függőség legyőzése
Már kialakult függőség esetén az első és legfontosabb lépés, hogy felismerjük a problémát, és orvoshoz forduljunk vele. Mivel a gyógyszerfüggőség nem egyik napról a másikra alakul ki, a leszokás is több hónapot vehet igénybe. Az elvonási tünetek (émelygés, hányás, kézremegés, idegesség) elkerülése végett az orvos fokozatosan csökkenti a fájdalomcsillapító adagját. Fontos, hogy ne csak a fizikai függőséget, hanem a mögötte álló lelki okokat is feltérképezzék és kezeljék.