A Brain című szaklap szerint a krónikus fájdalomtól szenvedők közül sokan nehezen kezelik a stresszt, különösen, ha az átlagosnál kisebb a hippokampuszuk mérete. A hippokampusz a nagyagy azon része, amely többek közt a térbeli tájékozódásért és az emlékezetműködésért is felel. A szakértők így írták le a hippokampusz mérete és a fájdalomérzet közötti összefüggést: a stressz hatására aktiválódik egy kortizol nevű hormon, amelynek magasabb szintje összefügg a hippokampusz méretének csökkenésével. Tehát minél kisebb a hippokampusz, annál több kortizol termelődik, ami nagyobb fájdalomérzékenységet eredményez és hozzájárul a krónikus fájdalom kialakulásához. Az összefüggést azért fontos ismerni, mert ha az érintett páciensek megtanulják kezelni a stresszt, akkor fájdalmaik is hatékonyabban enyhíthetők.
A stressz ugyanakkor más okból is fájdalomhoz vezethet. "A stressz miatti izomfeszülés szinte állandó része az életünknek. Olyannyira, hogy egy idő után már szinte nem is érezzük, csak ha tudatosan próbáljuk ellazítani magunkat. Hogy kinél hol jelenik meg a fájdalom, egyénenként változó, illetve többek között a munkavégzés jellege is befolyásolja. Az ülőmunkát végzőknél a leggyakoribb, stressz miatt kialakult panaszok a nyakat, a hátat és a vállat érintik, bár a végtagokban is jelentkezhet fájdalom. A helyzetet tovább rontja még az egész napos helytelen tartás, amely rendkívüli módon megterheli a gerincet. Épp ezért van kiemelt jelentősége a jól beállított képernyőnek, az ergonómiailag jól kiképzett széknek és a rendszeres mozgásnak, gyógytornának" - mutatott rá dr. Páll Zoltán , a Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos.
Hogyan tud segíteni az orvos?
Stresszoldásban az egyik legjobb és leghatékonyabb módszer a mozgás, különösen a szakember által felügyelt edzés. Természetesen egyetlen mozgásformát sem szabad hirtelen, felépítés nélkül elkezdeni, a megfelelő ráhangolódás és az edzés előtti izmok, ízületek nyújtása, majd a végén a levezetés elengedhetetlen, hiszen feszes izomzatnál sokkal nagyobb a sérülésveszély. Különösen fontos ilyenkor a hát- és a hasizom megerősítése, sőt hátfájdalom, esetlegesen már kialakult deformitások esetén az első lépés a szakorvos és a gyógytornász, mozgásterapeuta felkeresése. A személyre szabott mozgás nemcsak a fájdalmakat csökkenti, hanem remekül oldja a stresszt is.
"Természetesen sokan vannak, akiket éppen a fájdalomtól vagy a fájdalomtól való félelem akadályoz meg a mozgásban. Ilyenkor érdemes olyan gyógyszer- és mellékhatásmentes fájdalomcsökkentő módszereket alkalmazni, mint a lökéshullám-terápia . A lökéshullám ugyanis áthatol a test felszínén, beindítja a test öngyógyító mechanizmusait, oldja a fájdalmas izomcsomókat, élénkíti a vérkeringést és az anyagcserét. Ezáltal a kezelések nem pusztán a fájdalmat csökkentik, hanem a valódi okot szüntetik meg a sérült szövetek fokozatos regenerálásával" - fogalmazott a szakember. Hozzátette továbbá, hogy nagyon jó hatásfokkal alkalmazhatóak más, természetesen ható módszerek is, mint a hialuronsavas injekciókúra vagy az orvosikollagén-kezelés, de a fájdalom gyors megszüntetéséhez kezdetben szükség lehet célzott nem szteroid és szteroid szerekre, injekciókra is, amelyek szinte azonnal kifejtik fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásukat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
