A valóság az, hogy Nyugat-Európában az fájdalomcsillapítás módját ugyanis leginkább a fájdalom mértéke, és nem a betegség súlyossága határozza meg.
Nem függőség
Tény az, hogy a szervezet várni fogja a fájdalomcsillapítót, de ez nem jelenti azt, hogy fájdalom nélkül is szüksége lesz a betegnek a gyógyszerre. Ha valakinek a kezelést megelőzően nem találkozott drogokkal, nem volt drogfüggő , akkor a helyesen adagolt fájdalomcsillapító valószínűleg nem teszi azzá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tabletta, tapasz, kúp
A WHO ajánlása szerint ezeket az erős fájdalomcsillapítókat szájon át célszerű bevenni, és hazánkban is ez a leggyakoribb eljárás. Jelenleg 12 és 24 órán át ható kapszulák vannak forgalomban, ezek egyenletesen szívódnak fel a szervezetben.
Ha szájon keresztül valami miatt nem tudja a páciens bevenni a gyógyszert, választhatja a bőrön keresztül felszívódó tapaszt is, amelyek általában 72 órán keresztül hatnak. Külföldön az ópioid analgetikumok elérhetőek kúp formájában is, azonban Magyarországon ezek nincsenek forgalomban.
Mellékhatások
Az ópioid analgetikumok gyakran okoznak székrekedést , sok folyadék és rostos ételek fogyasztásával, és súlyosabb esetekben hashajtókkal (pl. fenolftalein) kezelni lehet ezt a problémát. Gyakori mellékhatás még az aluszékonyság, ezt élénkítőszerek (pl. metilfenidat) szedésével lehet csökkenteni.
Az első napokban felléphet émelygés, hányinger és hányás is, de ez viszonylag hamar el szokott múlni. A gyógyszer túladagolása viszont nagyon súlyos állapotokat, akár kómát is előidézhet , ezért mindig pontosan be kell tartani az orvos által előírt adagolást.
