A 153 férfi adatain alapuló kutatás szerint az átlagos milliliterenkénti spermakoncentráció 101,1-ről 49 millióra csökkent 1973 és 2018 között, ami 51,6 százalékos esés. A teljes spermiumszámban 62,3 százalékos csökkenést figyeltek meg a Human Reproduction Update című szaklapban közölt tanulmány szerző. Mint azt a The Guardian című brit napilap írja, kutatók 2017-ben már beszámoltak arról, hogy a spermakoncentráció kevesebb mint a felére csökkent az elmúlt negyven évben. Ugyanakkor akkoriban csak Európából, Észak-Amerikából és Ausztráliából voltak adataik. A legfrissebb tanulmány több mint 53 országra terjedt ki, így az ondófolyadék koncentrációjának esését immár Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában, illetve Ázsiában is megerősítették.
Fény derült továbbá arra, hogy a csökkenés üteme is egyre gyorsabb: míg az 1972 óta gyűjtött adatokban csak 1,16 százalékos az éves esés, addig a 2000 óta gyűjtött adatokban 2,64 százalék. Hagai Levine, a Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársai által jegyzett tanulmány vezető szerzője szerint mindez azt jelenti, hogy cselekedni kell, mielőtt túl késő lenne. Korábbi tanulmányok szerint, ha a spermiumok száma 40 millió alá csökken milliliterenként, veszélybe kerül a termékenység, s vele együtt az emberi faj reprodukciós kapacitása.
Társadalmi szintű probléma
Bár a kutatók számos befolyásoló tényezőt – életkort, a mintában szereplő férfiak legutóbbi ejakulációja óta eltelt időt, terméketlenséget – figyelembe vettek vagy kizártak, a tanulmánynak azért vannak korlátai. Ezek egyike, hogy a szerzők nem foglalkoztak az ondó minőségének egyéb markereivel. Allan Pacey, a Sheffield Egyetem andrológia professzora elismerően nyilatkozott az elemzésről, de kétkedve fogadta azt a megállapítást, hogy a spermakoncentráció drasztikusan csökken. Szerinte az adatok ilyen mérvű eltérésének oka a mérés pontosságának növekedésében keresendő. Levine hangsúlyozta viszont, hogy ennek ellentmond az a tény, hogy az elmúlt években még szembeötlőbbé vált az esés.
Ez is érdekelhet
Szakértők szerint a csökkenés mögött számos tényező húzódhat, egyebek között az endokrin rendszer működését megzavaró vegyi anyagok, környezeti tényezők, dohányzás, ivás, túlsúly és egészségtelen étrend. Richard Sharpe, az Edinburgh Egyetem férfi reproduktivitással foglalkozó szakértője aláhúzta: ezek az adatok azt jelentik, hogy a férfiak oldaláról is hosszabb időbe telik, míg megfogan egy gyermek, miközben a női gyermekvállalás kitolódott harminc-negyvenéves korra, amikor a női termékenység már amúgy is alacsonyabb. Mindez pedig nem kizárólag a gyermekáldásra váró párok problémája, hanem a társadalomé is, hiszen a következő évtizedekben kevesebb fiatal kerül ki a munkaerőpiacra, és próbálja meg eltartani az idősebbek egyre nagyobb tömegét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: