Nehéz volna megmondani, hogy az antik Rómában felfedezték a bélrendszer fontosságát, vagy csak valaki a hasára ütve találta ki, hogy a belekből kiolvasható a jövő. De az biztos, hogy külön foglalkozásnak számított a haruspexek , a bélből és más belső szervekből olvasók tevékenysége, azaz a belek megfelelő tiszteletnek örvendtek akkoriban. Persze nem emberi beleket használtak ilyesmire, hanem az áldozati állatokét. Bár a madárjósok népszerűségével sohasem vetekedhetett az elismertségük, a haruspexek mégis külön kollégiumot kaptak Claudius császártól, amelynek többek között a belső nemesebb szervek, azaz a máj, a tüdő, a szív stb. vizsgálata volt a feladata. Azaz a belek a satöbbibe számítottak, és az a fontos is nem is státusz a közgondolkodásban a mai napig fennmaradt. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a vért pumpáló szív nemességes sokkal nyilvánvalóbb volt, mint a ragályok egyik forrásának tartott bélsárral teli beleké.
Persze akkoriban, és még jó sokáig semmit sem tudtak az emberek (és köztük az orvosok) az emésztés valódi folyamatáról, ahogy arról sem, hogy az emberi mikrobiom több mikrobát számlál, mint ahány testi sejtünk összesen van. Tulajdonképpen a bélrendszer egész szervezetünkre kiható jelentőségét csak a legutóbbi időben sikerült felismerni, s rájönni, hogy alapvető szerepe van a homeosztázisban, a szervezet hosszútávú jól létének, egyensúlyának fenntartásában. Más oldalról nézve a mikrobiom "befolyásolja a bélrendszer funkcióit, a gyulladásos kórfolyamatokat, az elhízást. Idegi összeköttetéssel és kémiai távolhatással kapcsolatban van a központi idegrendszerrel, módosíthatja az agy bizonyos területeinek tevékenységét, a magatartást, közreműködhet idegrendszeri kórképek kialakulásában. Kapcsolódik - egyebek között - az allergiás, immunmodulációs folyamatokhoz, a rosszindulatú daganatokhoz, a 2-es típusú cukorbetegséghez " - írta Bíró György, a Semmelweis Egyetem szakértője, a Élelmiszervizsgálati közlemények című folyóiratban megjelent cikkében . A mikrobiom-kutatások azonban még mindig a gyerekcipőben járnak, de azt már tudjuk, hogy bizonyos környezeti tényezők, élelmiszerek és vislekedés befolyásolhatja a bél egészségét. Ezért már azt is tudjuk, hogy mit tehetünk ennek érdekében.
Miért fontos a belek egészsége?
A mikrobiom minden ember esetében egyedülálló, de van néhány dolog, ami általánosságban egészséges és ami egészségtelen. "Az egészséges emberekben sokféle organizmus él (a legtöbb baktérium, de vannak közöttük vírusok, gombák és más mikrobák is). Egy egészségtelen egyénben sokkal kisebb a sokféleség, és úgy tűnik, hogy a betegséghez a baktériumok számának növekedése kapcsolódik" - fejtette ki a Time magazinnak Dr. Gail Hecht, az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság szakértője. Hecht hangsúlyozza a kapcsolódik szót, mert a tudósok sem tudják biztosan, hogy mi történik először: a baktériumok befolyásolják-e a betegség kockázatát, vagy a meglévő betegség befolyásolja a bélbaktériumokat. Valószínűleg mindkettő igaz, de még mindig hiányzik a konkrét bizonyíték e kapcsolat működéséről, csak a léte bizonyos.
Egyes baktériumok a gyulladás ellen küzdenek, míg mások előmozdítják azt. Amikor a bél megfelelően működik, akkor ez a két típus ellenőrzi és egyensúlyban tartja egymást. De ha ez a finom egyensúly felborul, s a gyulladást keltő baktériumok túlsúlyba jutnak, akkor olyan metabolitokat termelhetnek, amelyek átjutva a véráramba a test más részein is gyulladást okozhatnak. Bizonyos bélben élő baktériumok más kondíciókhoz is vezethetnek. Mind az állatokon, mind az emberekben végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy ronthatják az immunvédelem erejét, míg mások megnövelik az asztma és allergia kockázata, és vannak, amelyek a krónikus betegségekhez (például a diabéteszhez, a szívbetegséghez, a szklerózis multiplexhez és különféle daganatok kialakulásához) köthetők.
A bél egészsége ráadásul a szorongással és depresszióval, valamint neurológiai rendelleneségekkel, köztük a skizofréniával és a demenciával is összefüggésben áll. A bélbaktériumok összetétele a sovány és a túlsúlyos emberek között is változik, ami arra utal, hogy a mikrobák szerepet játszhatnak az elhízásban is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mitől függ a bélrendszer egészsége?
Nyilvánvalóan, hogy az elfogyasztott ételnek fontos szerepük van a mikrobiom összetételében. De - írja Bíró György - a mikrobióta is manipulálja az ételválasztást, ahogy az is manipulálható. "A bél mikrobái az idegi összeköttetésen (nervus vagus) keresztül képesek jelzést küldeni az agyba és ezzel arra ösztökélni az embereket, hogy olyan táplálékot fogyasszanak, amelyre a mikrobáknak van szükségük optimális életfeltételeikhez, versengő társaik elnyomásához, függetlenül attól, hogy ez a "gazdának" kedvező-e vagy sem. A mikrobióta tagjai egyik részének megfelel a szokásos táplálkozás, másik részének esetleg nem és ezek módosíthatják az élelem iránti kívánságokat. Például a Prevotella-nak a szaporodásához szénhidrátokra van szüksége, míg az élelmi rostok a Bifidobacteria számára jelentenek kompetitív előnyt, és éppen ez a versengés határozza meg, hogy melyik csoport marad meg, válik dominánssá. A mikrobák
saját érdekük érvényesítésére mintegy foglyul ejtik a gazdaszervezet idegrendszerét a mikrobiom-bél-agy tengely kihasználásával. Az idegi út mellett a mikrobák a hangulatot és magatartást befolyásoló hormonok (dopamin, szerotonin), illetve egyes receptorok (pl. ízérzés) elválasztását, működését is módosíthatják és megváltoztatják a táplálék-preferenciákat. Prebiotikumok, probiotikumok, széklet transzplantátumok, étrendi változtatások képesek akár egy napon belül megváltozatni a mikrobiomot."
A mikorbiom összetételére sok tényező van hatással, beleértve a születés természetét is. A kutatások azt mutatják, hogy a természetes úton megszülető csecsemők mikrobiomja változatosabb, mert miközben áthaladnak a szülőcsatornán sokféle különböző baktériumhoz jutnak. A szoptatásról is kimutatták, hogy elősegíti a hasznos bélbaktériumok szaporodását. A környezet is komoly hatással van. A higiénia nagyon hasznos a betegségek elkerülésében, ugyanakkor túl sterilen élünk. Olykor jobb volna, ha nagyobb mértékben tennénk ki magunkat a baktériumoknak a mikrobiom megerősítése érdekében. Ezért a természetes környezetben való tartózkodás, az állatokkal való játék segít az egészséges bélflóra kialakulásában, és a bélrendszer egészségének fenntartásában.
A mikrobiomot az érzelmi stressz is befolyásolhatja. A tudósok a "bél-agy tengelyre" hivatkozva állítják, hogy a bélből származó jelek befolyásolhatják az agy neurotranszmittereit, és fordítva. A kutatások még korai fázisban vannak, de úgy tűnik, hogy egy adott személy mikrobiomja és mentális állapota bizonyos mértékben összefügg. Ez azért nagyon valószínű, mert a bélidegrendszernek nagyjából 400 millió hálózatban elhelyezkedő neuronja van, s ezek több tucat különböző típusú neurotranszmitterrel, ingerületátvivő anyaggal küldik ki az üzeneteket a gyomor-bél traktusban. Ez az idegsejtcsoportosulás olyan komoly méretű, hogy sokan emiatt a második agyunknak hívják, hiszen képes a központi idegrendszertől szinte teljesen függetlenül működni, s még akkor is aktív marad, ha az aggyal való kapcsolata megszakad.
Ezenkívül a gyógyszereknek is van szerepük, beleértve a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítókat, a reflux elleni szereket, a cukorbetegség elleni és pszichiátriai gyógyszereket. Ezek mindegyike hat a bélben élő baktériumok kolóniáira. De mind közül a legismertebb gyógyszerek, amelyek változást okoznak a beleinkben, az antibiotikumok. Ezeket ugyan kártékony baktériumok elpusztítására írják fel, de a hatásuk nem áll meg ezeknél, így hasznos törzsek is elpusztulhatnak. "Láttam, hogy az antibiotikumokat szedő betegeknél allergiát alakul ki, vagy érzékenyebbé válnak a fertőzésekre, vagy a bélmozgásukkal támad problémájuk a mikrobiom összetételének hirtelen megváltozása miatt" - fejtette ki Hecht. Szerinte be kell adni az antibiotikumokat a bakteriális fertőzések elleni küzdelem során, de az orvosoknak és a betegeknek is óvatosnak kell lenniük a túlzott használattal.
Honnan tudhatjuk, hogy baj van a belünkben?
Amikor a mikrobiom bármilyen okból kibillen az egyensúlyából, azt többnyire könnyű megmondani. A puffadás, a gázképződés, a hasmenés, a gyomorfájdalom vagy a hányinger nagyon közvetlen jelek, hogy a belekben valami nem működik megfelelően. A tünetek gyakran rövid alatt elmúlnak, de ha krónikussá válnak, akkor orvosi diagnózisra és kezelésre lehet szükség. (Ezekben az esetekben a gasztroenterológusok például tesztelhetik a bélflórához kapcsolódó különféle állapotokat, így bizonyos baktériumok túlszaporodását.)
Az orvosok azonban egyre több olyan rendellenességet fedeznek fel a bélbaktériumokkal kapcsolatban, amelyek nem okoznak azonnali (emésztőrendszeri) tüneteket. "Lehet, hogy a bélben olyan baktériumok élnek, amelyek nem termelnek sok gázt, vagy nem zavarják meg a bélmozgásokat, sőt nem okoznak semmi olyat, ami észrevehető, de ettől például a vastagbélrák fokozott kockázatát idézheti elő" - mondta a gasztroenterológus. Sajnos ma még nem tudunk eleget a bennünk élő baktériumok hatásáról. A szakértő szerint csak általánosságban tudjuk, hogy melyek a gyulladásos és a nem gyulladásos baktériumoknak, de gyakorlatilag nem tudjuk igazán mérni a hatásokat, vagy adott baktériumokat hozzákötni bizonyos betegségekhez.
Hogyan tartható fenn a bél egészsége?
Nem kell pontosan tudni, hogy mi történik a bélben, mert mindaddig, amíg egészséges életmódot folytatunk, az valószínűleg jót tesz a mikrobiomnak. Azaz a kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő hidratáció , a rendszeres testmozgás, a jó éjszakai alvás és a stressz kerülése segít a bél egészségének fenntartásában - állítja Dr. Tara Menon, az Ohiói Állami Egyetem gasztroenterológusa.
De azok a szokások - például a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás -, amelyek rosszak a szívnek, a tüdőnek vagy az agynak a bélflórát is károsíthatják. (Néhány felmérési eredmény szerint azonban a kis mennyiségű vörösbor még előnyös is lehet.) De a gyógyszerek felesleges szedését is el kell kerülni, ezért Gail Hecht szerint a pácienseknek érdemes beszélni a kezelő- vagy háziorvosukkal arról, hogy az előírt gyógyszereik hogyan befolyásolhatják a beleik egészségét. A tejtermékek, a vörös és a feldolgozott húsok és a finomított cukrok fogyasztásának alacsony szinten tartása szintén javíthatja a bél egészségét. Ahogy a magas rostartalmú élelmiszerek, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek és gyümölcsök, a különféle magvak étrenden tartása is.
Menon azt javasolja, hogy vezessünk élelmiszernaplót a rostbevitel nyomon követésére, valamint az élelmiszerekkel kapcsolatos emésztési tünetek feljegyzésére. A magas rosttartalmú élelmiszerekre való hirtelen váltás puffadást okozhat, így fokozatosan vezessük kell bevezetni őket, s aztán megfigyelni, hogyan reagál testünk az új dolgokra. Ha valaminek kellemetlenek az utóhatásai, akkor annak valamilyen alternatívát érdemes keresni. Összességében Hecht szerint a színes étrend a legjobb módja a sokszínű és egészséges mikrobiom ösztönzésének. Ha úgy gondolunk rájuk, mint a házikedvenceinkre vagy a barátainkra, akkor nyilvánvalóan jól akarjuk tartani őket, amibe nem fér bele az ócska feldolgozott élelmiszer.
Szükségünk van-e probiotikumokra?
Azok a tanulmányok nem hoztak egyértelmű eredményeket, amelyek a probiotikus kiegészítők hasznát vizsgálták a belek egészségére. A bizonyítékok erősebbek azoknál, akiknek speciális problémáik vannak, például a gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvednek, vagy akiknek antibiotikummal összefüggő hasmenésük van. "Sok probiotikus törzs nem olyan, amit természetes körülmények között nagy mennyiségben megtalálnánk az emberi bélben, s így nem biztos, hogy jót fognak tenni" - állítja Hecht. Helyettük a szakember azt javasolja, hogy inkább olyan erjesztett élelmiszereket fogyasszunk - például joghurtot, kefirt vagy savanyú káposztából készült ételeket -, amelyeknek más táplálkozási előnyeik is vannak. Azaz érdemes inkább az egészséges életmódra összpontosítani, mint a kapszulákra.
Végül, vannak olyan fejlett módszerek, amelyekben az orvosok közvetlenül manipulálják a bél mikrobiómát. Ilyen eljárás például a székletátültetést , amely egészséges baktériumokat tartalmazó donor székletanyagát juttatja be a befogadó bélrendszerébe. Ezt például az IBD és a C. difficile visszatérő hasmenést okozó veszélyes fertőzése esetén használják. A kutatók azt is tanulmányozzák, hogy a baktériumokat elpusztító vírusokkal hogyan célozhatnák meg a Crohn-betegséggel összefüggő E. coli törzseket.
Gyógyítás a mikrobák módszereivel
A minap mutatták be a Nature Chemical Biology folyóiratban azt a Glasgow-i Egyetem által vezetett nemzetközi kutatási projektet, amely azt igyekezett feltárni, hogy miféle működés mellett maradnak egészségesek a bélbaktériumok. Andrew Tobin, az egyetem molekuláris farmakológia professzora elmondta, sikerült nagy előrelépést tenni annak megértésében, hogyan reagál testünk a tápanyagra, s a beleinkben élő mikrobák miféle egészségi előnyöket nyújtanak számunkra. Az eredmények bizonyították, lehetséges olyan gyógyszerek megtervezése, amelyekkel ezeket az egészségfenntartó módszereket utánozva teremtenek kezelési lehetőséget krónikus betegségek számára.
Az eddig is egyértelmű volt, hogy a bélbaktériumoknak pozitív egészségi hozadékuk lehet, de a mikrobák működése nem volt világos. Az egyik most feltárt útvonalon a mikrobák gabonafélék, különösen a zab, a babafélék és a csicseriborsó fermentálásával rövid szénláncú zsírsavakat állítanak (angol rövidítéssel SCFA) elő. Ezek közé tartozik az ecetsav, az étkezési ecetek egyik fő összetevője. Ezek az SCFA-k kapcsolják be testünk specifikus receptor fehérjéit, amelyek az aktiválódásuk után egészségi előnyöket hordoznak. Glasgow-ban a mostani négyéves kutatási projektben éppen ezt bizonyították.
A vérben és a zsírban lévő glükóz szintjének szabályozásában a bélbaktériumoknak meghatározó szerepük van a receptorfehérjék aktiválásával. Ezt a módszert alkalmazva a kutatók kifejlesztettek egy egereknél alkalmazott hatóanyagot, amely az egyik receptor fehérjét (rövid láncú szabad zsírsav-receptor 2 vagy FFA2) - képes szelektíven aktiválni. Az FFA2 pedig befolyásolni tudja, hogy a táplálék milyen gyorsan haladjon a bélben hormonok felszabadításával, illetve a glükózszint kontrollálásával és zsír felszabadításával a zsírszövetekből.
Ez is érdekelhet
Ez azt bizonyítja, hogy olyan gyógyszereket készíthetünk, amelyek a kiválasztott receptor fehérjét célozva elindíthatják azokat a pozitív hatásokat, amelyek eddig csak a bérbaktériumok közreműködése miatt következtek be. Ennek hatalmas jelentősége lehet olyan betegségek kezelésében, amelyeknél "az élelmiszer-bevitelre adott válaszunk diszfunkcionális volt". Erre a 2. típusú cukorbetegség a legjobb példa.
