Tízszer gyakoribb az életveszélyes hőguta, mint a hasonlóan kockázatos szívvel kapcsolatos problémák száma az olyan hosszútávfutó-versenyeken, amelyeket meleg klímájú helyeken rendeznek. Ezt állapította meg egy tanulmány, amely a Journal of the American College of Cardiology című szaklapban jelent meg.
A kutatók ezzel többek között ahhoz a vitához is hozzá akarnak járulni, ami a verseny előtti egészségügyi felmérések kapcsán alakult ki. Így a részvétel előtti EKG-vizsgálatok jelentősége új perspektívába kerülhet - írja a Medical Xpress .
A sportolók hirtelen halála szempontjából ugyanis a legnagyobb veszély a meleg éghajlaton a hőguta. A hirtelen és váratlan halálokok között általában kettőt szoktak említeni, amikor hosszú távú versenyekről van szó. Az egyik az "aritmiás halál", amikor általában fiatal, látszólag egészséges emberek korábban nem észlelt szívbetegsége válik hirtelen végzetessé. A másik eset a hőgutáé. A tudósok most ugyancsak rámutatnak arra, hogy a tudományos közösség és a média is általában csak az egyikkel foglalkozik, vagyis a hirtelen szívhalállal.
Minthogy a hosszútávfutás, azaz a 10 kilométernél hosszabb távok lefutása egyre népszerűbbé válik, a kutatók most azt próbálták meghatározni, hogyan viszonyulnak egymáshoz a hirtelen halálokok okozta esetek. A hőguta és a szívproblémák okozta életveszélyes helyzeteket hasonlították össze. Ilyennek minősítették az intenzív kórházi ellátásra vagy mesterséges lélegeztetésre szorulókét.
A kutatók minden adatot áttekintettek a halálesetekről és a kórházi ellátásokról a 2007 márciusa és a 2013 novembere között Tel-Avivban rendezett 14 hosszútávfutó versenyről. Összesen 137 580 futó adatait vizsgálták. Eközben mindössze két súlyosabb szívproblémát regisztráltak, s egyik sem volt végzetes vagy életveszélyes. Ezzel szemben 21 súlyos hőgutás eset történt, s közülük kettő volt halálos kimenetelű, 12 pedig ténylegesen életveszélyes.
Az Izraelben érvényben lévő sporttörvény szerint EKG-szűrés kötelező azoknak, akik szervezett körülmények között, egyesületekben sportolnak, de azoknak az egyéni indulóknak, akik hosszútávfutó versenyeken vesznek részt, nem kell EKG-t csináltatniuk. A futóktól csak azt követelik meg, hogy nyilatkozzanak arról: jó egészségi állapotban vannak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hőgutát kaphatunk, ha melegben futunk (Fotó: Europress)
A kutatók a mostani eredményeik ellenőrzése céljából megkérdeztek 513 olyan futót, akik részt vettek a 2013-as versenyeken. Azt tudakolták tőlük, hogy voltak-e korábban EKG-szűrésen. Ezt azért tették meg a kutatók, hogy az általuk összesen felmért sokaságot teszteljék, vajon nincsenek-e köztük nagy számban olyanok, akiket szívproblémákkal korábban kiszűrtek a mezőnyből.
Kiderült, hogy a 2013-as hosszútávfutóknak csak egyharmada vett részt egy év alatt EKG-szűrésen és mindössze 46 százalékukkal történt ez meg az utóbbi öt évben. Vagyis statisztikailag releváns eredményeket kaptak a tudósok.
Ez is érdekelhet
Mindezek után a tanulmány vezető szerzője, Sami Viskin, a Tel-Aviv-i Egészségügyi Központ kardiológusa elmondta, hogy kutatásuk szerint a hőguta valóságos veszély a futókra nézve. Éppen ezért fontos, hogy az orvosok figyelmeztessék a versenyzőket arra, hogy ha minimalizálni akarják az ilyen veszélyeket, akkor a szervezetüknek adjanak 10-14 napot arra, hogy akklimatizálódjanak a melegebb éghajlathoz. De nemcsak erre van szükség: ha ugyanis valaki beteg, vagy a verseny előtt nem sokkal betegeskedett, akkor a korábbi láz miatt a szervezete nehezebben birkózik meg a hőséggel, minthogy a magas hőmérséklet okozta stresszt nehezebben tudja "levezetni".
