Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja. A cél felhívni a figyelmet a prevenció, valamint a korai felismerés jelentőségére. A közelmúltban a témában rendezett kerekasztal-beszélgetésen orvosszakértők és érintettek hangsúlyozták: továbbra is tartják magukat az elváltozással kapcsolatos tévhitek. "A közösségi média platformjain a felhasználók egymás között osztanak meg olyan információkat, amelyek nemhogy hibásak, néha hajmeresztők is" - fogalmazott egy résztvevő. Ilyen például, hogy a dezorodorhasználat vagy a túl szoros melltartó viselése kockázatnövelő tényező a mellrák kialakulásában, vagy hogy a forróvíz gyorsítja a daganatsejtek osztódását.
Hazánkban évente mintegy nyolcezer páciensnél azonosítják az emlődaganat valamely típusát, és bár az életkor előrehaladtával lényegesen nő az elváltozás kialakulásának esélye, egyre fiatalabbakat érint a betegség. Hagyományosan a kockázati tényezők közé tartozik az első-, illetve másodfokú rokonoknál előforduló emlőrák, örökletes genetikai mutációk (MTHFR), illetve hormontartalmú készítmények tartós szedése, ugyanakkor megszaporodtak az olyan környezeti és civilizációs kockázatok, mint a későbbre tolódó gyermekvállalás, de az egészségtelen életmód, különösen az elhízás és a túlzott alkoholfogyasztás is közrejátszhatnak az emlőrák megjelenésében.
Prof. Dr. Dank Magdolna egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika orvos, előadásában elmondta, hogy Magyarországon nyolc nő közül egy nagy valószínűséggel megtapasztalja élete során, mit jelent az emlőrák. Annak ellenére, hogy az emlőrák-szűrés lehetősége adott. Nagy probléma, hogy az érintett korosztályú nők nem élnek vele megfelelő arányban.
A daganatok szűrésének főbb típusai:
- Alkalomszerű vagy opportunisztikus
- Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok
- Szervezett népegészségügyi szűrések: a szervezett szűrés egy kockázati alapon kiválasztott célcsoport tervezett és szervezett átvizsgálását jelenti. A kockázat egy bizonyos típusú betegség (pl. emlőrák) adott korcsoportban való előfordulása. A szervezett szűrővizsgálat egyik legfontosabb kiválasztási feltétele az életkor.
„A szűrések nyomán megszülető korai diagnózis jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az első tünetek megjelenése után a betegség gyors felismerése és kezelésének ez az előfeltétele” – emelte ki előadásában dr. Dank Magdolna.
Azonban ha valaki panasszal fordul az orvosához, az nem tekinthető szűrésnek, valójában kivizsgálás, amely végén diagnózis születik. Az emlőszűrés célcsoportja szerint a 45-65 év közötti nők számára javasolt a kétévenkénti mammográfiás vizsgálat.
Miből áll egy emlőszűrés-vizsgálat?
A szűrés alapvetően fizikális vizsgálat és mammográfia, de 20–45 éves kor között az emlő szűrővizsgálatát tapintással és ultrahanggal javasolt végezni. Az Európai Uniós elvek mentén e téren Magyarországon is várható változás. Egyre indokoltabbnak tűnik tágítani a célzott életkori szakaszt a 45-74 éves korosztályra módosítani a javasolt életkort. A jövőben a diagnosztikai eszköztár is átalakulhat a digitális emlőtomoszintézis, digitális mammográfia bevonásával.
„Fontos tisztában lenni azokkal a tünetekkel, jelekkel, melyek előfordulása esetében indokolt szakorvoshoz fordulni. Ezek közé tartozik az emlőbimbók váladékozása, befordulása vagy alakjuk egyértelmű változásai, valamint a mell bőrének egyenetlenségei, kipirosodása, kiütések vagy hámló területek megjelenése. Érdemes odafigyelni az emlőben vagy a hónaljban kialakuló fájdalomra is, amely nem kapcsolódik a menstruációs ciklushoz, és az azelőtt és azután tapasztalt, megszokott tünetekhez” – hívta fel a figyelmet a fontos tudnivalókra Dr. Landherr László, a Magyar Szenológiai Társaság elnöke.
„A legtöbbek által ismert jelek közé tartozik ugyanakkor a szöveti megvastagodás vagy csomó az emlő(k) területén, illetve a hónaljban jelentkező duzzanatok – ezeket tipikusan a helyesen elsajátított otthoni önellenőrzés során találhatjuk meg a leghamarabb. Érdemes tudni, hogy minél később fedezik fel a betegséget, annál inkább nő az áttétképződés esélye” – hangsúlyozta Prof. Dr. Dank Magdolna.
Az emlőrák kezelése több orvosi
szakág együttes munkája. A betegek kezelési folyamatának a leghatékonyabb módon
kell zajlania, ezért az ún.”onkoteam” véleménye mérvadó - ezzel a megoldással a halálozási arány akár 18%-al csökkenhet. A szakmaközi konzultáció olyan kezelési utak kialakulását
támogathatja, amely a betegek szempontjából a legideálisabb. Egy kezdeti stádiumban felfedezett emlődaganat jó
eséllyel gyógyítható, miközben egy szétterjedt rákos megbetegedés nemcsak
a beteg és családja számára jelent nagy terhet, de a társadalombiztosítást is jobban terheli.
"Végre negatív!"
Galló Andrea (Fresh Andi) énekesnő, érintett beszélt arról, hogy hogyan élte meg az emlőrák-betegségét. „Igen, én elmondhatom, hogy szeretek az onkológiára járni! Különösen most, mert megtudtam, hogy már teljesen negatív a leletem. Felszabadító érzés az éveken át tartó küzdelem után. Nincs bennem rossz gondolat, sem szorongás, amikor az onkológiára gondolok. Annyira jó kezekben voltam, olyan biztonságban éreztem magam az intézet falain belül is, hogy csak hálával tudok visszagondolni azokra az időkre. Persze nem volt ez mindig így, mert amikor a kemoterápiát kaptam, négykézláb közlekedtem otthon, és magzatpózban feküdtem két hányás között… Most már csak arra gondolok, hogy mennyire jó, hogy megfésülködhetek, és igen, szeretek kócos is lenni, mert az jut eszembe róla, hogy istenem, van hajam!”
„Végül én is felvállaltam a betegségemet, pedig eleinte nem értettem, hogy miért kellene az én legbelsőbb magánügyemről, a betegségemről beszélnem?” – emlékezik vissza Halász Judit színművésznő. Később megértettem, hogy az emberekhez az üzenet - a szűrések fontosságáról és a felismerésekről – olyanok által juthat el, akik számukra érdekesek. Mármint abban az értelemben, hogy érdekli őket a magánéletük, kíváncsiak a velük történtekre. Szóval lassan-lassan rájöttem, hogy kell róla beszélnem, mert az emberek tájékozatlanok sok dologgal kapcsolatban, én pedig átéltem ezt az élethelyzetet.”
Nagy-Tóth Ildikó, (Tóth Icó) a Mályvavirág Alapítvány elnöke elmondta, hogy az Alapítvány egy jól kidolgozott és átlátható betegutat tud végigkövetni és segíteni képes az érintetteknek abban, hogy megtalálják a bonyolult egészségügyi rendszerben, merre indulhatnak a leggyorsabban és leghatékonyabban. „Egy országosan használható információ csomaggal rendelkezünk, így a nőgyógyászati daganatos betegek számára segítő kezet tudunk nyújtani. Bár nem specifikusan a mellrák-érintettek fordulnak hozzánk, de számukra is vannak releváns információink.”
Végül pedig egy kérdés az olvasónak:
mikor végzett utoljára mell önvizsgálatot? Nem, nem mentség, ha Ön férfi. Az
emlőrák a középkorú nők betegségeként ismertebb, de kisebb arányban férfiaknál
is előfordul. Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján az összes
mellrákos beteg mintegy két százaléka férfi.
A Semmelweis
Egyetem oktatófilmjében
gyakorlati szemszögből mutatják meg, mit hogyan tegyünk, amikor áttapintjuk
a saját mellünket. Legalább ennyit tegyünk meg magunkért!
Legjobban: