Országosan a lakosság 99 százaléka számára elérhető a közüzemi vízellátás. Tíz megyében, illetve Budapesten a háztartások közel 100 százaléka csatlakozik a közműves ivóvízhálózathoz, de ez az arány a sereghajtó Bács-Kiskun megyében is eléri a 83,2 százalékot - írta meg a penzcentrum.hu az NNK legfrissebb, 2020-as évre vonatkozó tanulmányát szemlézve. Összességében az ország valamennyi településén biztosított a közműves ivóvízellátás. Ellátatlan területek elsősorban külterületi, tanyasi lakókörzetekben, valamint üdülőövezetekben, zártkertes területeken vannak csupán.
Ami az ivóvíz minőségét illeti, bár az országos helyzetkép kedvező, akadnak azonban jelentős területi eltérések. Három megyében, így Bács-Kiskunban, Baranyában és Borsod-Abaúj-Zemplénben például esetenként határérték feletti növényvédőszer-koncentrációt mutattak ki a csapvízben. A Makói és a Hódmezővásárhelyi járásban (Csongrád-Csanád megye), valamint a Mezőkovácsházi járásban (Békés megye) pedig az ivóvíz arzéntartalma bizonyult magasnak.
Sok helyen magas továbbá az ólomtartalom. Nehézfémek az ivóvízhálózat csöveiből és szerelvényeiből oldódhatnak ki akár határértéket meghaladó mennyiségben. Ez elsősorban a régi ólomvezetékek esetében jelentkezik erős problémaként. Az NNK felmérései szerint az ivóvíz ólomszennyezettsége jellemzően az ötezer főnél népesebb településeket érintheti, beleértve a fővárost is. A 2020-as adatok szerint Magyarországon 80 ezer lakóház és 455 ezer lakás számít magas vagy nagyon magas kockázatúnak az ólom szempontjából, ami közel 750 ezer embert érint. Az NNK egy térképes alkalmazást is létrehozott, amely segítségével bárki ellenőrizheti, hogy lakóhelyén mekkora a csapvíz ólomszennyezettségének kockázata.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
