Olykor együtt úszunk a kutyánkkal. Olykor a fürdőkádunkban mosdatjuk. Olykor az ágyunkba engedjük, vagy éppen pusziözönnel babusgatjuk kedvencünket. Olykor veszélyes helyzeteket teremtünk magunknak és gyermekeinknek. Olykor tálcán kínáljuk a lehetőséget az állatról az emberre terjedő fertőzéseknek, betegségeknek. A zoonozisnak. Dr. Mikola István, a Magyar Zoonozis Társaság elnöke nem véletlenül int óvatosságra bennünket.
Hogyan jellemezné az állatbarátok állattartási kultúráját abból a szempontból, hogy vajon tisztában vannak-e mindazzal a fertőzésveszéllyel, amit kedvenceik jelenthetnek? Napjainkra alaposan megváltoztak az állattartási szokások, lehetőségek - mondja dr. Mikola István. Igazi divattá vált a kisállat, s ma már nem csupán kutyák, macskák, hörcsögök a kedvencek. Egyre többen tartanak otthon hobbiból egzotikus, trópusi állatokat, például kajmánt, majmot, skorpiót és még sorolhatnánk. A gond csupán az, hogy sokan mindezt szakmai ismeretek hiányában teszik. Mert nem mindenki van tisztában ezeknek a különleges állatoknak a helyes tartási, elhelyezési körülményeivel, szokásaival, megfelelő táplálásával vagy éppen a szaporodásával. Nem tudják azt sem, hogy e különleges állatok különleges fertőző betegségeket is behurcolhatnak és terjeszthetnek, mint amilyen a vírusos láz vagy az ebola. A veszélyhelyzetek kialakulásának kedvez az is, hogy alaposan fellazultak az állattartási szabályok.
Hányféle és milyen típusú betegség terjedhet állatokról emberekre?
Mintegy kétszázötven zoonozis betegséget kaphat el az ember az állatoktól, de a fertőzésveszély fordítva ugyanúgy létezik: állatok is fertőződhetnek az emberektől. Az egyik állatkertben például a gondozó tbc-betegsége ragadt rá néhány afrikai állatra. Megtörtént az is, hogy egész osztály fertőződött meg az iskolában lévő terráriumtól, melyben aranyhörcsögöt tartottak. Az egyik kisdiák mycoplasma vírusától az aranyhörcsögcsalád megbetegedett, és az állatok visszafertőzték az osztályt. Van olyan zoonozis betegség, amelyet kiscicák adhatnak át terhes nőknek. Az alig néhány hónapos terhes kismama simogat vagy puszilgat egy kiscicát, a macska által terjesztett toxoplasmosis következtében előfordul, hogy elhal a magzat, ha pedig a terhesség későbbi szakaszában történik ugyanez, a gyermek veleszületett szepszissel, vérmérgezéssel jöhet világra, ami életveszélyes állapot. A kutyákra jellemző, hogy a saját végbelüket nyalogatják. Nos, gondoljuk el, amint egy kisgyerek csókolgatja a kedvenc kutyust... Elkaphatja a leptospirosist, amely súlyos esetben sárgaságot, máj- és veseelégtelenséget okoz. Ezért is veszélyes, ha az állat a gyermeket nyalogatja vagy együtt fürdenek, úsznak. A fertőzés víz közvetítésével is bekövetkezhet. Említhetném a papagájkórt is, amely a papagájoknál hasmenést, az embernél pedig tüdőgyulladást okozhat. Az ilyesfajta zoonozis elkerüléséhez azzal járulhatunk hozzá, hogy megbízható és állatorvosi kontrollal is rendelkező állatkereskedőnél vásárolunk.
A papagájokhoz nyugodtan kérhetünk származási lapot. Gondoljunk arra, hogy sok állatot, madarat csempésznek ma már az országba, és mivel nincs róluk semmilyen állatorvosi igazolás, bármilyen fertőzést, betegséget behurcolhattak. És mivel olykor nagy értékű madarakról, állatokról van szó, előfordulhat, hogy némelyek csupán üzleti megfontolásokból vállalkoznak kereskedésre, elfeledkezve a szakmai hozzáértésről, felkészülésről, szabályokról, az állatok által terjesztett fertőző betegségekről.
Előfordulhat-e, hogy a szabályokat betartó, és mondjuk a kötelező védőoltásokról sem elfeledkező állattartók túlságosan bíznak a védőoltásban és azt gondolják, hogy ez a fajta megelőzés megakadályozza az állati betegség emberre való átterjedését?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Vannak olyan védőoltások, melyek az embert is védik. Ilyen például a veszettség elleni védőoltás, amely a kutyák esetében kötelező, de a macskáknál is elkelne. A macska azonban nehezebben kezelhető ebből a szempontból. Más védőoltások olyan kórokozók ellen óvják az állatokat, amelyek az emberekre veszélytelenek. Persze, nem feltétlenül kell csupán a kedvenc kutya, macska vagy éppen papagáj által terjesztett fertőző betegségekre gondolnunk. A leggyakoribb zoonozis például a lázas hasmenéssel járó szalmonellózis, amelyet például a nem kellően kezelt tojás, nyers hús okozhat.
Ön a Magyar Zoonozis Társaság elnöke is. Melyek azok a kérdések, amelyek mostanában foglalkoztatják társaságuk szakembereit?
A közös állati és emberi betegségeket vizsgáló társaságban orvosok, biológusok, gyógyszerészek, parazitológusok (féregbetegségekkel foglalkozók), sőt jogászok is dolgoznak. Mostanában főleg a baktériumoknak a gyógyszerekkel, az antibiotikumokkal szembeni érzéketlenné válása a téma. Az állatok takarmányába egyre több a hozamfokozó antibiotikum, melyek az élelmiszerláncon keresztül az emberi szervezetbe is bekerülnek. A baktériumok pedig sorra "kitanulják" ezeket az antibiotikumokat, a gyógyszergyártók pedig képtelenek követni azt a tempót, mellyel újabb és újabb antibiotikumokat kellene előállítaniuk. Szakmai tanácskozásainkon pedig rendszeresen felhívjuk az orvosok figyelmét arra, hogy fertőző betegségek diagnózisának megállapításakor ne feledkezzenek el arról, hogy a betegség körülményeinek megismerésekor kérdezzenek rá, van-e a beteg környezetében veszélyforrást jelentő kutya, macska vagy kisállat.
Mi tagadás, ez utóbbi tételt leszámítva beszélgetésünkkel nem csináltunk valami nagy kedvet a kedvencek tartásához...
Egyáltalán nem vagyok a kutya- vagy a macskatartás ellen. Lehet állatokat tartani otthon, de tisztában kell lennünk azzal, hogy ezeknek az állatoknak más a biológiai környezetük. Szükséges a kellő távolságtartás, vagyis óvakodjunk túlzott közelségüktől. Tapasztalataim szerint az emberek inkább a félelmeikkel foglalkoznak és arra kíváncsiak, hogy ettől vagy attól az állattól megkaphatnak-e valamilyen betegséget. A gyerekek és az állatok kapcsolatát illetően pedig a szülőké a felelősség. Meg kell magyarázni a gyerekeknek, hogy a kutya vagy a macska nem ágyba való, még csak nem is szobába.
Ez is érdekelhet
A panelházakban tartott nagytestű állatok például fertőzés szempontjából állandó veszélyforrást jelentenek. És persze a gazdáknak sem lenne szabad hagyniuk, hogy kutyáik a játszótéri homokozóba ürítsenek, melyben a kicsik játszanak, és az apró gyerekek olykor bizony eszik a homokot...
