Hosszú ideje tartják magukat az olyan mítoszok, miszerint éjjel nem szabad enni, viszont nyers zöldséget kell máskor fogyasztani. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, akárcsak agyunk kihasználtságának mérésekor.
Az éjszakai evés különösen hizlal
A Die Zeit online kiadása szerint nincs olyan megalapozott tudományos tanulmány, amelyik minden kétséget kizáróan bizonyítaná, hogy az éjszakai étkezés és az elhízás között közvetlen összefüggés áll fenn. Pedig milyen jó is lenne ez! Hiszen akkor ha valaki éjjel keveset vagy semmit sem enne, gyorsan lefogyhatna. Ez azonban nem így van, a tanulmányok mindössze azt mutatták ki - például egy svéd felmérés -, hogy a túlsúlyos nők többször esznek este és éjjel, mint az átlagos súlyúak. Ez azonban az étkezések gyakoriságával is összefügghet, nem feltétlenül az időpont tehát a lényeges. Ez a tanulmány - akárcsak a többi hasonló - nem tisztázta így perdöntően a kérdést. Az ugyanis nem világos, hogy ezek a nők miért ettek este vagy éjjel? Elképzelhető ugyanis, hogy az éjjel étkezők egyszerűen többször esznek naponta, mint a normál testsúlyúak, így tehát éjszaka is sűrűbben vesznek magukhoz élelmet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az éjjeli evés nem függ össze szorosan az elhízással
Azok a gyerekek, akik oltás nélkül átestek a kanyarón, edzettebb immunrendszerrel rendelkeznek
Először is: ha a gyerek kanyarós , akkor értelmetlenül szenved. Ráadásul nagyon veszélyes szövődmények léphetnek fel: tüdőgyulladás vagy agyhártyagyulladás. Ez utóbbiak bármelyike akár végzetes is lehet. Ki az, aki ezek után lemondana a kanyaróoltásról, és kitenné a saját gyermekét a halálos veszélynek, cserében azért az állítólagos előnyért, hogy a gyerek immunrendszere később erősebb lesz? - teszi fel a kérdést a német Die Zeit. Ráadásul ez utóbbi egyáltalán nem is igaz. A védőoltás helyett a betegségen átesett gyerekek esetében semmilyen tudományos tanulmány nem igazolja az erősebb immunrendszer "kifejlődését". Az immunrendszer számára ugyanis mindegy, hogy amikor idegen "behatoló" kerül be a szervezetbe, akkor egy "természetes" kanyaróvírusról vagy egy legyengített oltóanyagról, vírusról van szó. Bármelyik is az, ráveti magát, elraktározza a legfontosabb jellemzőit, és egy későbbi esetben azonnal az "ellenségre" támad, ha már így azonosította a behatolót korábban. Vagyis az oltás is alkalmassá teszi az immunrendszerünket a védekezésre, nincs szükség a valódi betegségre.
A nyers zöldség különösen egészséges
Természetesen az - hiszen főzés közben annyi, de annyi értékes vitamin elpusztul! Ám gondoljunk csak bele - a legcsodálatosabb vitaminok sem érnek semmit nyersen, ha a szervezet egyszerűen képtelen felvenni ezeket. Ilyenek például a zsírban oldódó vitaminok (E, D, K, A), amelyek a sárgarépa, a paprika vagy a paradicsom nedves ("vizes"), nyers állapotában nagyon nehezen nyerhetők ki a szervezet számára. Ezért érdemes feldarabolni, és egy kicsit megdinsztelni bizonyos zöldségeket, és valamilyen kis zsíros étel sem árt ilyenkor, ami segíti a zöldségekben lévő vitaminok felvételét. A dinszteléskor ugyanis a vitaminok még nem semmisülnek meg, viszont olyan környezetbe kerülnek, aminek a révén könnyebben feldolgozhatja őket a szervezetünk. Egy "jó pontjuk" azonban mindenképpen van a nyers zöldségeknek egészségügyi szempontból: rostjaik a diabéteszt megelőző állapot kialakulása ellen hatnak, azaz egy súlyos anyagcsere-szindróma megakadályozására hasznosak.
A bekapcsolt mobiltelefonok megzavarják a kórházi elektromos berendezéseket
Alighanem ezért a tévhitért a Wall Street Journal a felelős, amely ilyen értelmű cikket közölt 1993-ban, egy szaklap hasonló megállapításaira hivatkozva. Ezek vélt veszélyek voltak, miszerint az orvosi csúcstechnológiát zavarják a mobilok. Azóta sok kórházban tilos a használatuk. Ám lassan változik a közhangulat. Egyre több klinika engedi a mobilhasználatot, és tényleg nem létezik olyan tanulmány, amelyik bármilyen veszélyt igazolt volna e tekintetben.
Csak az agyunk tíz százalékát használjuk
Ez is érdekelhet
Ez aztán valódi mítosz! Méghozzá a javából! Egyrészt a Die Zeit szerint Einstein - akinek ezt a kijelentést tulajdonítják - az adatok szerint sosem mondta ezt. Igaz, ezzel inkább bátorítani szokták magukat az emberek, hogy aki szorgalmas, és szeretne valamit elérni az életben, annak érdemes jobban hajtania magát, mert csak egy kicsivel többet kellene használnia az agyát. Ám a valóság más, és a legújabb tanulmányok kimutatták, hogy agyunk legapróbb és legeldugottabb zugai is aktívak. Ezt a CT- és az MRI-vizsgálatok , azaz a komputertomográfia és a magmágneses-rezonancia igazolta. És persze nem csak az agyunk tíz százalékában mutatták ezt ki. Ehhez persze hozzátehetnénk esetleg, hogy ilyenkor felesleges vagy hibás dolgokkal foglalkoztunk - ám ezt aztán tényleg nagyon nehéz lenne tudományosan kimutatni.
Legjobban: