Kétkilónyi élet A természet egyik csodája, hogy a pusztulás és az élet, a bomlás és az új egészség számos helyen összekapcsolódik. Ez történik az ember emésztőrendszerében is, ahol a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagok feldolgozása, felszívódása, majd a salakanyagok kiválasztása folyik. Az energianyerés és a felbomlás párhuzamos folyamatát az erre specializálódott szervek mellett a bélrendszerben élő sajátos lakóközösség, az ide telepedett baktériumtelepek sokasága segíti. A belek több száz négyzetméter nagyságú belső felületén található parányi élőlényeket összefoglaló néven bélflórának nevezzük. Gondolta volna, hogy akár kétkilónyi tömeget is kitesz együtt a gyomor és a belek nyálkahártyáján vékony bevonatot képező, milliárdnyi baktérium?
Szoros együttműködés A táplálkozás, az emésztés folyamata ezer szállal kötődik a szervezet immunvédelmi rendszerének működéséhez, erősíti azt, és nem utolsósorban folyamatosan új feladatok elé állítja. A táplálékkal együtt bekerülő idegen anyagokat ugyanis az immunrendszernek fel kell ismernie, a lehetséges kórokozók ellen pedig fel kell lépnie. A védekezést a belekben lévő baktériumtelepek is sokféleképpen segítik. A bélflóra és az immunrendszer közötti együttműködés rögtön az újszülött korban elkezdődik, amikor a magzati korban még steril bélrendszerben a szülőcsatornán keresztülhaladva megtelepednek az első bélbaktériumok, illetve az anyatejből származva immunfehérjék kerülnek a csecsemő bélrendszerébe.
A kölcsönös egymásra hatás során az immunrendszer tartja egyensúlyban a bélflórát, ez felelős azért, hogy milyen mennyiségben, összetételben vannak ott a különböző, a szervezetet jótékonyan segítő illetve arra ártalmas baktériumok. A kiegyensúlyozott, hatékony immunvédelemhez pedig elengedhetetlenül szükséges az egészséges bélflóra. Nem csoda, hiszen az immunfehérjéket termelő sejtek nagy többsége, mintegy nyolcvan százaléka a béltraktus nyálkahártyáján helyezkedik el, itt történik a táplálék összetevőinek, fehérjéinek felismerése - itt dől el, a védősejtek fellépnek-e az idegen anyaggal szemben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Őrző-védő szolgálat A kutatások szerint a belekben élő "barátságos" baktériumok sokféleképpen segítik az immunrendszert. Vannak köztük olyanok, amelyek az idegen anyagok felismerésében vesznek részt azzal, hogy azonosításra odaszállítják a védősejtekhez azokat. Más baktériumtörzsek azzal erősítik a bél nyálkahártyájának védekező képességét, hogy a kórokozó, ártalmas baktériumokkal szembeni fellépésre, védő, illetve antibiotikum hatású gyulladáscsökkentő ellenanyag (IgA, citokin) termelésére serkentik azerre specializálódott bélhámsejteket. A baktériumok között vannak olyanok is, amelyek azzal fejtenek ki védő hatást, hogy őrzik a bél nyálkahártyáinak épségét, így akadályozzák az esetleg allergiás reakciót kiváltó idegen anyagok bejutását, csökkentik az immunrendszer fellépéseként keletkező ellenanyag, az IgE termelődését.
A jóindulatú, nem kórokozó baktériumok (a probiotikumok) puszta jelenlétükkel is útját állják a kórokozó baktériumoknak, gombáknak, stb., megakadályozzák azok bejutását, megtelepülését. Ezért különösen fontos, hogy például egy-egy antibiotikus kezelés után gondoskodjunk a bélflóra újratelepítéséről, mert az antibiotikum nem csak a patogén baktériumokat pusztítja el, hanem a jótékony baktériumokból álló bélflóra is sérül. Ezt elmulasztva az egyensúly könnyen felborulhat a betegséget okozó mikrobák javára, melynek következtében emésztési panaszok, hasmenés alakulhat ki.
Az újratelepítést a probiotikumok alkalmazásával tehetjük meg, amelyek nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is segítik a védőrendszert, hiszen az egészséges bélműködés biztosításában is szerepet játszanak, részt vesznek sokféle, emésztőrendszerből kiinduló betegség megelőzésében, legyen az gyulladásos folyamat, daganatos megbetegedés vagy allergia. Ezen kívül több létfontosságú vitamin termelése is hozzájuk kapcsolódik, például a B- és a K-vitaminoké. Olyan anyagokat is termelnek, amelyek másodlagos védelmi funkciót töltenek be, többek között arginint, glutamint.A bélflóra "jófajta" baktériumainak száma mintegy tízszer annyi, mint az emberi szervezet összes sejtjéé. Életfeltételeik biztosítása ugyanolyan fontos része az egészség megőrzésének, mint a szervezet saját sejtjeié.
Ez is érdekelhet
Felborult egyensúly Ha a bélflóra rendben működik, betölti a feladatát, többnyire nem is törődünk vele. Fontossága akkor bizonyosodik be, amikor valami miatt ez az egyensúly felborul, mert a következmények mutatják meg igazán, milyen jelentős szerepet játszik szervezetünk immunvédelmében. Azt is megfigyelték, hogy a baj sosem jár egyedül: ha a bélben élő probiotikumok száma lecsökken, az együtt jár az immunrendszer meggyengülésével, és fordítva is, az immunvédelmet erősen igénybe vevő, azt gyengítő hatások nyomán többnyire a bélflóra egészséges egyensúlya is meginog. Ha viszont sikerül visszatelepíteni a probiotikumokat, akkor a helyreállt bélflóra hamarosan az immunsejtek (az elsődleges , kórokozó-ellenes védekezést biztosító ún. ölősejtek) számának növekedésében is érezteti a hatását.A probiotikumok visszatelepítéséről, az ezeket tartalmazó élelmiszerekről illetve készítményekről, a bélflóra fennmaradásához szükséges prebiotikus táplálékokról részletesen kapcsolódó cikkeinkben olvashatnak.
