Visszatérő kellemetlenségek Sokak szemében az ősztől tavaszig tartó időszak a szinte biztosan, újra meg újra bekövetkező kellemetlenségek, meghűlések, légúti fertőzések ideje, és úgy vélik, ez ellen nem is lehet tenni. Az valóban igaz, hogy a nyári pihenés, kikapcsolódás hozta testi-lelki felfrissülés az aranybarna bőrrel együtt fokozatosan kopik, és a szervezetünk a nedves, ködös, hűvös hetek idejére már sokat veszít védekező képességéből. Kevesebben gondolnak arra, hogy az egészség megőrzéséért, az ellenálló képesség megerősítésért saját maguk is sokat tehetnének.
A belső egyensúly fél egészség A kiegyensúlyozottságot, a belső egyensúlyt a legfőbb értékek között emlegetjük. Ez nemcsak lelki harmóniára, hanem a testi működés minden szegmensének kiegyensúlyozottságára is igaz. Így például az emberi szervezet egészségének, a fertőzésekkel, betegségekkel szembeni védekező rendszerének egyik alapja a benne élő mikroorganizmusok egyensúlya.
Közel félezerfajta baktérium él egy egészséges emberi testben, döntő többségük az emésztőcsatorna, elsősorban a bélrendszer lakója, az ún. bélflóra része. Jelentőségüket jól érzékelteti, hogy az immunrendszer 70 százaléka itt, a bélflórában található!
Ugyanis, noha a baktériumokat a köztudat kórokozóként tartja számon, a szervezetünkben élő fajok legnagyobb része nemcsak nem okoz betegséget, hanem egyenesen jótékony, védő hatású. A leggyakoribb ilyen „baráti” baktériumtörzsek a bifidobaktériumok és a különböző Lactobacillusok. Ezek a baktériumok részt vesznek több, az anyagcsere, illetve az immunvédelem szempontjából fontos folyamatban. Hozzájárulnak több vitamin – mint például egyes B-vitaminok és a K-vitamin – termelődéséhez, de segítik a kalcium, a magnézium és a vas felszívódását is.
Anyagcseréjük során sok olyan anyagot, úgynevezett metabolitokat termelnek, amelyeket a szervezet hasznosít: rövid szénláncú zsírsavakat vagy aminosavakat, például arginint vagy glutamint. Jótékony hatással vannak az ember egészségére, részben már a puszta jelenlétükkel is képesek a betegséget okozó, patogén baktériumok elszaporodását, méreganyag-termelését megakadályozni, az immunrendszert serkenteni, így tehát szerepük van fertőzések megelőzésében is. Ez a védelem nemcsak az emésztőrendszeri fertőzések esetében jelentős, hanem a stabil immunrendszer biztosításával a test egyéb részein támadó kórokozók elleni védekezésben is szerepet játszik. Ezt támasztja alá az a tapasztalat, hogy ha a bélflóra baktériumháztartásának egyensúlya bármilyen okból felborul (fertőzés, hasmenés, antibiotikumos kezelés, stressz, sugárkezelés, alkohol stb.) akkor az a teljes immunrendszerre hatással van és a legyengült védelmű szervezet nehezebben tud ellenállni más (akár a test egészen más részén támadó, például légúti) fertőzéseknek is.
Bakteriális védelem? Igen! Vannak olyan élelmiszerek, amelyek elfogyasztva képesek a bélrendszer mikrokörnyezetét megváltoztatni, a bélflóra összetételére kedvező hatást gyakorolni. Ezen ún. funkcionális élelmiszerek között vannak pro-, pre- és szinbiotikus táplálékok. A probiotikumok élő élelmiszer-alkotórészek, az egészségre jótékony hatású mikroorganizmusok, a prebiotikumok olyan, nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyek a bélrendszer alsó szakaszába jutva segítik a probiotikumok szaporodását. A szinbiotikumok pedig egyszerre tartalmaz pro- és prebiotikumot.
Probiotikus, tehát a bélflóra hasznos baktériumait tartalmazó élelmiszerek például a savanyított tejtermékek, így az érlelt sajtok, az élőflórás joghurtok, kefirek. Ma már kereskedelmi, gyógyszertári forgalomban kaphatók koncentrált probiotikum-készítmények is, amelyek milliárdnyi élő baktériumot juttatnak be az emberi szervezetbe, így biztosítható velük a valamilyen okból felborult egyensúly visszaállítása, a jófajta bélbaktériumok újratelepítése. Sőt, nem kell megvárni azt, hogy a bélflóra összetétele a kórokozók javára billenjen el, hanem a probiotikumok megelőzésként is alkalmazhatóak.
Különösen célszerű a probiotikus élelmiszerek illetve a koncentrált probiotikum-készítmények rendszeres fogyasztása mindazoknak, akiknek a koruk vagy az életmódjuk, egyéb körülményeik miatt a bélflórájuk könnyebben felborul, és nagyobb szükségük van az immunrendszerük megerősítésére. Így például a gyermekek, az idősek, a legyengült szervezetűek, erős stresszben élők és dohányosok esetében jól teszik, ha gondolnak erre is.
Amikor a bélflóra segítségre szorul Az egészséges, stabil immunrendszerű szervezet számára nem jelent gondot az őszi-téli hónapok nyálkás, hideg, járványveszélyes időszaka. Ha azonban meggyengült immunrendszerű szervezetet talál, akkor az amúgy könnyű meghűlés, légúti vírusfertőzés is súlyosabb következménnyel járhat: könnyen felülfertőződhet baktériumokkal, és arc-, homloküreg-, fül-, vagy akár mellhártya- vagy tüdőgyulladás fejlődhet ki belőle. A gyulladások kezelésére már antibiotikumokra is szükség van. Ezekről, különösen, ha ún. széles spektrumúak, fontos tudni, hogy nemcsak a kórokozó baktériumokat, hanem a hasznos bélbaktériumokat is elpusztítják. Így antibiotikumos kezelés mellett (de legalább azt követően) mindig gondoskodni kell a probiotikumok, a bifidobaktériumok és Lactobacillusok visszatelepítéséről. Ezekben az esetekben már nem elégségesek az egészséges táplálkozás részeként vagy funkcionális táplálékokkal bevitt probiotikumok, hanem célszerű élő mikrobákat tartalmazó, koncentrált probiotikum készítményt alkalmazni a bélflóra mielőbbi helyreállításához.