A pletykálás legalább az ősi Mezopotámia óta része az emberi társadalomnak, amikor a városokban és a piacokon osztották meg egymással a híreket a helyiek.
"A pletyka azóta létezik, amióta a nyelv is. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a nyelv evolúciójának egyik fő mozgatórugója az az igényünk, hogy lépést tartsunk azzal, amit mások csinálnak. Bár ma már olyan eszközeink vannak a pletykálásra, amelyek őseinknek nem voltak (például a közösségi média), de még mindig ugyanazok az információk érdekelnek másokról, mint amikről ők is beszéltek" - magyarázta Dr. Frank McAndrew pszichológia professzor a Health.comnak.
Egy 2024-es tanulmány még azt is felvetette, hogy a pletykafészkek evolúciós előnyt élveznek, mivel hasznos információkat terjesztenek. Emiatt mások kevésbé viselkednek önző módon, és együttműködnek velük, hogy általuk javítsák a hírnevüket.
Bár egyes kutatások szerint az emberek átlagosan naponta egy órát beszélnek másokról, McAndrew szerint ennél valószínűleg jóval többet.
"Az is probléma, hogy a pletykára úgy tekintünk, amit mások csinálnak, nem mi. Az emberek azt mondják maguknak, hogy aggódnak valakiért, vagy hogy alapvető információkat osztanak meg, amikor egy harmadik fél a téma. Ezt nem tartják pletykálásnak" - mondta Dr. McAndrew.
Pozitív és negatív pletykák
De nem biztos, hogy mindig van okunk elkerülni a kifejezés használatát. Egy 2021-es tanulmány szerint a pletykának számos társadalmi funkciója van, például segít megismerni egymást, és társas kötelékeket alakíthatunk ki azokkal, akikkel van bennünk valami közös.
Dr. Frank J. Sileo pszichológus és író szerint a pozitív pletykálás, amikor jó híreket vagy bókokat terjesztünk valakiről, segíthet kapcsolódni a másikhoz, támogatni és tanulni is egymástól.
A pozitív pletyka egyik legfontosabb jellemzője, hogy a csoport javát szolgálja, nem pedig a pletykáló személy céljait. Például egy munkatárs hazugságáról vagy arról beszélni, hogy a gyerekek biztonságban vannak-e valaki közelében - bár az adott személyt becsmérli -, hasznos lehet a közösségnek, mondta McAndrew.
A negatív pletykálás lehet hamis vádak terjesztése, vagy az, hogy valakiről ártó szándékkal beszélünk. Ez viszont valójában károkat okozhat nemcsak nekünk, hanem mások jólétének is, mondta Sileo.
"Gyakran gonosz szándékok állnak mögötte. Az ilyen pletyka megbánthatja mások érzéseit, és a megítélésüknek is rosszat tehet" - írta le a negatív pletykálást Sileo.
A negatív vagy könyörtelen pletykálkodás mérgező környezetet teremt, és akár depresszióhoz is vezethet, mondta McAndrew. Egy 2022-es tanulmány szerint a munkahelyi negatív pletykák növelhetik a feszültséget és a munkavállalók szorongását is.
Így lehet egészségesen pletykálni
Míg korábban a pletykálkodás csak személyes találkozások során zajlott, Sileo szerint a digitális korban sokkal többet pletykálunk, mint őseink.
"Az internet, a telefonok, az üzenetek és a közösségi média révén a pletykák még gyorsabban és anonim módon terjednek. Az ember hírneve pillanatok alatt tönkre mehet" - mondta Sileo.
Honnan tudhatja az ember, hogy "rossz" pletykafészek? McAndrew szerint ennek az a jele, hogy valaki nem tudja megtartani a szenzitív személyes információkat magának, vagy ha a pletyka révén a saját előrejutásunkat akarjuk elérni, akár más kárán is.
A "jó" pletykafészek ezzel ellentétben nem adja tovább a pletykákat, és nem vesz részt rosszindulatú beszélgetésekben. "Mikor a másik építése a cél, nem pedig a lerombolása, akkor a pletyka egészséges is lehet. Arra koncentráljunk, hogy dicséretet, bókokat, és valós információkat, örömteli híreket adjunk tovább" - mondta McAndrew.
McAndrew azt tanácsolta, hogy inkább arra koncentráljunk, hogy a pletykálkodás hasznos legyen, minthogy hiába próbáljuk elkerülni, hogy másokról beszéljünk a családdal, barátokkal és kollégákkal.
"Ezen nem tudunk változtatni, a pletykálás alapvető része a természetünknek. A legtöbbször ártalmatlan, és azt a célt szolgálja, hogy kapcsolódjunk egymáshoz. Ha csak magadról beszélsz, akkor elkerülhetetlenül unalmasnak fogsz tűnni, akit mások el akarnak kerülni" - foglalta össze McAndrew.