A Rennes-i Egyetem munkatársai David Matelot vezetésével a Hollandiában megrendezett EuroPRevent Kongresszuson számoltak be kutatásukról, amely során 40 egészséges, 55 és 70 év közötti férfit vizsgáltak Franciaországban. A résztvevőket az általuk végzett testmozgás szintje és az edzés megkezdésének életkora alapján csoportokra osztották.
Az első csoportba azok kerültek, akik egész életükben heti két órát edzettek, a második csoportba azok, akik 5 évig legalább heti 7 órát edzettek, és az edzést 30 éves koruk előtt kezdték el, a harmadik csoportba pedig azok, akik legalább heti 7 órát edzettek, de az edzést 40 éves koruk után kezdték el.
Az edzés mindegyik csoportban futás vagy kerékpározás volt. Az edzést 30 év alatt kezdők átlagosan 39 évet, vagyis 22 éves koruktól kezdve edzettek. Azok, akik 40 felett kezdtek el sportolni, átlagosan 18 évet, vagyis 48 éves koruktól kezdve edzettek.
Az edzés kardiológiai hatásainak megállapítására a kutatók maximális testmozgás közben mérték a résztvevők pulzusszámát és oxigénfelvételét. Az alanyokat ezen kívül szívultrahang vizsgálatnak is alávetették nyugalmi helyzetben és maximális testmozgásnál.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az eredmények azt mutatták, hogy az átlagos nyugalmi pulzusszám hasonló volt mindkét rendszeresen edző csoportban. Azoknak, akik 30 év alatt kezdtek el sportolni, 56,8 ütés per perc, a sportolást 40 felett elkezdőkben pedig 58,1 ütés per perc volt a nyugalmi pulzusszám. A maximális oxigénfelvétel is hasonlónak bizonyult a két edző csoportban. A rendszeresen nem edző csoport tagjaiban azonban sokkal magasabb nyugalmi pulzusszámot, és jelentősen alacsonyabb maximális oxigénfelvételt mértek.
Matelot az eredmények alapján úgy véli, sosem késő megváltoztatni az életmódunkat, és elkezdeni rendszeresen mozogni. A kertészkedünk .
