A fő gond a tájékozatlanság
Statisztikák igazolják, hogy a fiatal nők nem tájékozódnak eleget a fogamzásgátlásról és a nemi betegségekről , pedig a témáról már a kamaszkor kezdetekor beszélnünk kellene.
A fogamzásgátlás vagy a nemi betegségek gyakran hasonlóan kínos témák, mint a szex - nem szeretünk beszélni róluk, pedig mindenkit érintenek. Hazánkban a felvilágosítás még gyerekcipőben jár , a szülők és a gyerekek között pedig sokszor abszolút tabutéma a fogamzásgátlás. A statisztikák ugyanakkor lesújtóak: a fiatalok közel egyharmada megszakításos védekezéssel vagy naptármódszerrel próbálja elkerülni a teherbeesést ahelyett, hogy hatékony védekezési módszert választanának. Sokan pedig egyáltalán nem hallanak a legújabb fogamzásgátlókról, például a hüvelygyűrűről , ami szüleink idejében még nem is létezett.
Szexuális felvilágosítás régen és ma
Az ókor óta - és egyes törzsi kultúrákban a mai napig - beavatási szertartások jelezték a felnőtté, azaz nemi szempontból éretté válás időpontját. A lányok az első menstruáció érkezésével estek át a kultúránként változó, sajátos beavatási rítusokon, amelynek egyes helyeken a szexuális ismeretek átadása is része volt. Japánban például az esküvő előestéjén az örömanya egy képsoron mutatta be lányának a szexuális érintkezés különböző módjait - így történt a leendő feleség gyakorlati oktatása a nemi érintkezés technikájáról.
Ez volt azonban a ritkább gyakorlat: nem volt szokás, hogy a lányoknak bármilyen felvilágosítást adjanak az esküvő előtt, így a nászéjszaka általában rettegett eseményként állt előttük, és egyedül kellett megküzdeniük annak testi és lelki terheivel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szexuális nevelés ma is hiányos
Magyarországon a szexuális felvilágosítás a nemzeti alaptanterv része: az előírások szerint 7. és 11. osztályban kellene a biológia óra keretein belül kitérni a témára. A valóságban azonban együttműködés helyett az iskola általában a szülőre, míg a szülő az iskolára mutogat, a gyerekek pedig kortársaiktól és a médiából szereznek értő magyarázat nélküli ismereteket.
Ugyanennyien vélekednek úgy, hogy a nemi betegségek feltűnő tünetekkel járnak, amelyek hiányában nincs ok aggodalomra. Pedig a HPV - számos egyéb nemi betegséghez hasonlóan - akár éveken keresztül tünetmentesen lappanghat, és miután egy apró hámsérülés is elég lehet az átviteléhez, az óvszer sem nyújt teljes körű védelmet ellene.
A vírus a méhnyakrákos megbetegedések 99 százalékáért felelős, de szeméremtesti és hüvelyrákot, végbélnyílás körüli rákokat, fej-nyaki daganatokat, hímvesszőrákot és nemi szervi szemölcsöt is okozhat. A HPV 10-ből 8 nőt és minden második férfit érint élete során legalább egyszer, pedig léteznek védőoltások a fertőzés megelőzésére. A két-, négy- és kilenckomponensű vakcinák közel teljes körű védelmet nyújtanak a HPV bizonyos típusaival és az azok által okozott egyes rákos megbetegedésekkel szemben, utóbbi két oltás pedig fiúk és férfiak számára is kérhető.
