Akad, aki télen érzi igazán elemében magát: nem zavarják a mínuszok, hogy rétegesen és alaposan kell öltözni, és hogy a napos órák száma ilyenkor a legalacsonyabb, az éjszakák pedig a leghosszabbak. Aki alig várja, hogy végre essen a hó, és a lehető legtovább meg is maradjon. Ám még a tél szerelmeseinek is meg kell küzdeniük az évszakkal óhatatlanul együtt járó környezeti hatásokkal, amelyek fizikai és mentális egészségünket is hátrányosan befolyásolhatják.
Amikor a megfázás szinte mindennapos probléma
A különféle felső légúti vírusos megbetegedéseknek ősszel és télen szezonja van: az ilyen típusú fertőzések ráadásul közösségben, zárt térben gyorsan terjednek. A közhiedelemmel ellentétben a megfázást nem közvetlenül a hideg idő okozza: a fáradtságtól, stressztől, esetleg vitaminhiánytól legyengült szervezet és immunrendszer ilyenkor kevésbé ellenálló, és fogékonyabb a kórokozók - vírusok, baktériumok vagy gombák - kiváltotta fertőzésekre. Éppen ezért ebben az időszakban különösen fontos, hogy odafigyeljünk immunrendszerünk karbantartására. Ennek alapja a megfelelő és folyamatos vitaminbevitel. Mivel télen alapvetően kisebb a friss gyümölcs- és zöldségválaszték - illetve az elérhető vitaminforrásokat könnyű megunni -, fontos, hogy gondoskodjunk ezek tudatos pótlásáról. A napi A-, C-, D- és E-vitamin szükségletünk fedezésével nemcsak szervezetünk - szemünk, idegrendszerünk, izomzatunk -, hanem immunrendszerünk kiegyensúlyozott működését is támogatjuk.
Télen sokan megfeledkeznek a D-vitamin beviteléről (felnőttek esetében a nemzetközi ajánlás szerint 1500-2000 NE az ajánlott napi mennyiség), pedig ilyenkor szervezetünk nem jut elegendő napfényhez, ezért különösen fontos a tudatos "feltöltés". Immunrendszerünk kiegyensúlyozott működéséhez a különféle nyomelemek is elengedhetetlenek: például a magnézium, a cink, a kálium, a kalcium, a mangán és a vas. Törekedjünk rá, hogy sok természetes, nyomelemekben, ásványi anyagokban és rostban gazdag élelmiszert fogyasszunk. Ha ez nem sikerül, pótoljuk ezeket mesterségesen.
A jókedély megőrzése időskorban
Az életkor előrehaladtával számos változás történik a szervezetben, ami egészségi állapotunkra, közérzetünkre és hangulatunkra is hatással lehet. Lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy időskorban is megőrizzük jó formánkat, ezáltal aktívan és boldogan tölthessük mindennapjainkat.
Jelek, hogy probléma van az immunrendszerünkkel
Azt talán sokan sejthették, hogy az állandó fáradtság, vagy az elhúzódó betegség a gyenge immunrendszerre utalhat, szervezetünk azonban apróbb, kevésbé egyértelmű jeleket is küldhet, ha baj van. Az alábbi tünetek esetén érdemes mielőbb elkezdeni az immunerősítést.
Ahhoz, hogy immunrendszerünk hatékonyan tudja felvenni a harcot a kórokozókkal, a megfelelő hidratáltság is hozzájárul: fogyasszunk elegendő, legalább napi 1,5-2 liter folyadékot. Télen a folyadékpótlásra remek alternatívát jelentenek a különféle aromás és ízesített teák, amelyek cukor nélkül remekül beilleszthetők az egészséges étrendbe is. Emellett fontos a pihenés - ha tehetjük, kuckózzunk be és lazítsunk -, a nyugodt éjszakai alvás és a rendszeres testmozgás, hogy levezethessük a felgyülemlett stresszt. Ami szintén negatívan befolyásolja immunrendszerünk működését.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amikor a rövid nappalok nyomottá tesznek bennünket
A téli időszakra jellemző rövid nappalok és hosszú éjszakák még azokat is fáradttá és kedvetlenné tehetik, akik alapvetően életvidámak, energikusak, kiegyensúlyozottak és nem hajlamosak a különféle mentális problémákra vagy betegségekre, mint például a depresszió. Télen hajlamosabbak vagyunk kevesebb időt tölteni a szabadban és többet a négy fal között, ami eleinte kellemesnek tűnhet, ám idővel monotonná, unalmassá teheti mindennapjainkat. A téli lehangoltság ellen úgy vehetjük fel a leghatásosabban a harcot, ha igyekszünk sok időt a szabadban tölteni, kirándulni és sétálni akkor is, ha esetleg mínuszok vannak odakint. Szervezzünk közös szabadtéri programokat a barátainkkal, és keressünk olyan időtöltést, ami energiát ad, feltölt bennünket és segít távol tartani a negatív gondolatokat. Aki egyedül él és magányos, nehezebb helyzetben van. Számukra megoldást jelenthet az online vagy telefonos kapcsolattartás a barátokkal, rokonokkal, ismerősökkel. Ahogy az is, ha minden nap kitűznek maguk elé egy elérendő célt - lehet egy könyv elolvasása, egy étel elkészítése, vagy egy zenemű meghallgatása - és élményeikről, tapasztalataikról naplót vezetnek, amit később visszaolvashatnak.
Amikor támad a szezonális depresszió
Kutatások igazolják, hogy az őszi-téli időszakban - jellemzően a nappalok rövidülése, az időjárás és a koronavírus-járvány miatt - súlyosbodhat az arra hajlamosaknál a depresszió. Sokaknál felütheti fejét a depresszió szezonális formája, a szezonális affektív zavar (SAD) is, amely becslések szerint az emberek öt százalékát érinti világszerte. Ez a probléma az őszi-téli időszakban jelenik meg, és a tavasz beköszöntével általában meg is szűnik. Fontos tisztában lenni vele, hogy a depresszió - a szezonális is - jóval több a téli lehangoltságnál.
Az érintettek állandó fáradtsággal, kedvetlenséggel küzdhetnek. Jellemzően nincs kedvük kimozdulni otthonról - vagy egyáltalán kikelni az ágyból -, nem szívesen találkoznak másokkal. Elszigetelődhetnek, negatív gondolatok kínozzák őket, nincs energiájuk napi teendőik elvégzésére akkor sem, ha sokat alszanak. A koncentrációs problémák további nehézséget jelenthetnek. Ha bárkinél felmerül a - szezonális - depresszió gyanúja, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, mert sok esetben csak a célzott, antidepresszánson alapuló terápia, esetleg kognitív viselkedésterápia hozhat tartós javulást. Emellett persze számos körülmény segítheti a gyógyulást: mint a fény- vagy zeneterápia, a jóga, vagy a rendszeres testmozgás. Ám ahhoz, hogy ezek valóban éreztethessék pozitív hatásukat, olykor ösztönzésre, vagyis külső segítségre lehet szükség.
Amikor a plusz kilók észrevétlenül szaladnak fel
A karácsonyi ünnepi időszak a súlygyarapodás szempontjából sokak számára rizikós. Ilyenkor jellemzően megengedőbbek vagyunk : a közös családi vacsorák és ünnepi lakomák mellett belefér a gyakori nassolás - bejgli, szaloncukor vagy zserbó formájában -, mondván, majd jövőre "ledolgozzuk" a felesleget. Egy-két plusz kilót még jó eséllyel le is tudunk gyúrni, ám a jelentős súlytöbbletet már nehéz. Ahhoz, hogy ebben az időszakban ne szaladjon fel sok felesleges kiló - ami ráadásul pszichés nyomást is róhat ránk -, próbáljunk tudatosan odafigyelni az étkezésünkre. Akkor is, ha túl nagy a csábítás.
Ez is érdekelhet
Ne mondjunk le a rendszeres testmozgásról, és ha bátran nassolunk, igyekezzünk a bevitt kalóriák számával arányosan növelni a napi testmozgás mennyiségét is. Figyeljünk oda rá, hogy változatosan táplálkozzunk: étrendünkből ne iktassuk ki a friss zöldségeket és gyümölcsöket a sós vagy cukros nassolnivalók kedvéért. Sokat tehetünk optimális testsúlyunk megőrzéséért, ha a finom falatokra nem éjszaka járunk rá: lefekvés előtt lehetőleg már ne terheljük gyomrunkat és emésztőrendszerünket laktató vagy szénhidrátdús ételekkel. Ha nem tudjuk megállni, hogy a téli hónapokban többet együnk, az is megoldás lehet, ha megkérjük egyik családtagunkat vagy barátunkat, hogy segítsen mértéket tartani: például finoman figyelmeztessen minket, ha túlzásba esünk.
