Kinek ne lenne ismerős a haspuffadás , ami azon kívül, hogy nyilvános helyen vagy társaságban rendkívül kínos perceket szerezhet, kellemetlen feszüléssel, zavaró bélhangokkal, olykor görcsös fájdalommal jár? A jelenség hátterében meghúzódó okok rendkívül változatosak lehetnek az emésztőrendszeri megbetegedésektől, például az irritábilis bél szindrómától kezdve a hormonális változásokon át egyes gyógyszerek szedéséig. A nehezen emészthető, éppen ezért fokozott gázképződésre hajlamosító ételek fogyasztása is ezek közé tartozik. Hogy kinél mi vált ki kellemetlen tüneteket, egyéni érzékenységtől függ, ám érdemes korán kitapasztalni, hogy amennyiben a helyzet úgy kívánja, tudatosan kerülhessük fogyasztásukat.
Miért okoznak egyes ételek puffadást?
Az egészséges étkezés velejárója a rostokban gazdag táplálékok: zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék rendszeres bevitele. Ezek amellett, hogy vitaminokban és nyomelemekben rendkívül gazdagok, így fogyasztásuk jótékonyan hat szerveink egészséges működésére, bélműködésünket és emésztésünket is segítik. Sok közülük viszont tartalmaz olyan rostokat és egyéb tápanyagokat, köztük poliszacharidokat, összetett szénhidrátokat vagy cukor-alkoholokat is, amelyek nem tudnak felszívódni a vékonybélben. Emiatt változatlan formában kerülnek át a vastagbélbe, termékeny táptalajt képezve az itt élő baktériumok számára, melyeknek köszönhetően gyorsan erjedésnek indulnak, kellemetlen hasi feszülést és bélgázképződést előidézve.
Ezekkel a zöldségekkel érdemes vigyázni
A "klasszikus" puffasztó ételek közé tartoznak a keresztes virágú zöldségek: a kelkáposzta, a kelbimbó, a brokkoli és a karfiol is, melyeket a legtöbb ember nem fogyaszthat "büntetlenül". Ezek ugyanis nagy mennyiségben tartalmazzák a raffinóz nevű összetett szénhidrátot - galaktózból, fruktózból és glükózból áll -, ami rendkívül nehezen emészthető, ezért fokozott bélgázképződéssel jár. A hüvelyesek, például a bab, a borsó, vagy a lencse magas rosttartalma miatt szintén ilyen tulajdonsággal bír, ahogy a hagymafélék: a fokhagyma, az újhagyma és a vöröshagyma is. Utóbbi fruktántartalma miatt váltja ki ezt a hatást - ez egyébként számos más zöldségfélében, például az articsókában és egyes gabonafélékben: a búzában, az árpában és a rozsban is megtalálható. A fruktán egy élelmi rost, pontosabban egy poliszacharid, ami a vastagbélbe kerülve sokaknál nem tud lebomlani és felszívódni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A gyümölcsök is okozhatnak kellemetlen meglepetést
Akinek az emésztőrendszere nehezen birkózik meg a természetes gyümölcscukor - fruktóz - feldolgozásával, az egyes gyümölcsök elfogyasztása után puffadással szembesülhet. A magas cukor-, vagy rosttartalmú gyümölcsök különösen alattomosak e szempontból. A sokaknál egész évben favoritnak számító alma, vagy a körte, a szőlő és a banán is fruktózban gazdag, ráadásul az első kettő emellett tetemes mennyiségű szorbitot, vagyis cukoralkoholt is rejt, ami szintén nagyon lassan bomlik le a belekben. Az aszalt gyümölcsök fruktóz- és szorbittartalma különösen magas, ezért ezekből is érdemes mértékkel csipegetni, ha szeretnénk elkerülni a felfúvódást és a szelesedést. A szorbitot ugyan mesterséges édesítőszerként használják, ám szakemberek szerint napi 30 grammnál többet nem javasolt a szervezetünkbe juttatni belőle.
A teljes kiőrlésű gabonafélék "rossz tulajdonsága"
Az egészséges életmód, ezzel együtt számos diéta alapját képezik a teljes kiőrlésű gabonafélék. Élettani hatásuk kedvező, mert lassabban szívódnak fel, nem emelik meg hirtelen és tartósan a vércukorszintet, mindemellett tovább biztosítanak jóllakottság érzést, mint fehér társaik. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mivel nagy mennyiségben tartalmaznak nehezen emészthető rostokat, így egyeseknél bizony puffadást okozhatnak. Aki nem szeretne lemondani a teljes kiőrlésű lisztből készült termékekről, próbálja meg fokozatosan hozzászoktatni gyomrát és emésztőrendszerét ezekhez: naponta többször, de egyszerre csak kis mennyiséget fogyasszon.
Óvatosan a tejtermékekkel!
Ez is érdekelhet
Normál esetben táplálkozásunk szerves részét képezik a tejtermékek. A joghurt, a különféle sajtok, a tej, tejföl és túró sok ember számára nélkülözhetetlen, ám akinek a szervezetében nincs meg az ezekben található laktóz (tejcukor) lebontásához szükséges laktáz enzim, annál gyorsan kialakulhat a jellemzően haspuffadással, hasmenéssel, kellemetlen teltségérzettel és bélgázképződéssel járó laktózintolerancia. Az érzékenységet ma már viszonylag könnyű felismerni és diagnosztizálni - egyes becslések szerint az emberek kétharmadát érinti valamilyen mértékben -, és mivel egyre szélesebb az üzletekben kapható laktózmentes termékek skálája, gyakorlatilag senkinek nem kell száműznie étrendjéből a tejtermékeket - hacsak nincs rá egyéb oka.
