Ez az évelő növény nálunk csak a Villányi-hegységben él vadon, de falakon, háztetőkön és kertekben sok helyütt találkozhatunk vele. A népi gyógyászatunkban fülfűként is ismert kövirózsa leveleinek kipréselt és fülbe csepegtetett nedvével ma is sok helyütt csillapítják a fülfájást , de különböző eredetű sebek kezelésére (égett, vágott stb.) és rovarcsípések okozta viszketések megszüntetésére is ismert házi orvosság - írja a ködpiszkáló.blog.hu.
Valóban gyógyhatású a kövirózsa?
A növény fő felhasználási célja a Kárpát-medence magyarlakta területein ugyanaz. Egy Szeged környéki gyűjtés szerint "fülfájás esetén a kűrózsa, azaz kövirózsa, népi nevén fülbecsöppentő nedvét csavarták a beteg fülbe." Több száz kilométerrel odébb, Csíkszentdomokoson "leveleiből kicsavart levét a fájós fülbe csepegtették". De nem csak nálunk, hanem más országokban, kontinenseken is ugyanilyen célra alkalmazták: az észak-amerikai cseroki indiánok a növény préslevével fülfájást kezeltek, és ugyanilyen tradíciót Horvátországban is leírtak. Svájcban a kipréselt levet borogatásként használták.
Úgy tűnik, a kövirózsa régóta a népi gyógyászatok része, és nem valószínű, hogy hagyományos alkalmazása egyazon forrásra lenne visszavezethető. Sokkal valószínűbb, hogy ezeken a földrajzilag távoli helyeken a növény gyógyászati hasznára egymástól függetlenül figyeltek fel. Ennyire egybecsengő felhasználás esetén joggal feltételezhető: nem véletlenül és nem alaptalanul használták, használják a növényt fülfájásra. Mivel a hatásosság fülfájásnál eléggé könnyen ellenőrizhető, hatástalanság esetén már régen feledésbe merült volna a kövirózsa, mint gyógynövény olvashatjuk a ködpiszkáló.blog.hu-n.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Mit tudunk a növény valódi hatásáról? Azt ide kattintva olvashatja el.
