Mindannyiunk számára ismerős érzés: találkozunk valakivel, aki azonnal elnyeri a szimpátiánkat - vagy épp az ellenkezője történik, és már elsőre érezzük, hogy az illetővel nem akarunk barátkozni. Ennek eddig nem tudtuk az okát, de egy új kutatás fellebbentheti a fátylat a barátkozási szokásainkról - az eredményekről a Maryland Egyetem Egészségügyi Kara (UMSOM) számolt be .
Malcolm Gladwell történész-bestseller író korábban egy egész könyvet szentelt a témának. A Blink (magyarul Ösztönösen címmel jelent meg 2005-ben) azt fejtegeti, hogy agyunk egy "tudattalan" része teszi lehetővé számunkra a spontán információfeldolgozást, amikor például először randevúzunk valakivel, állásinterjúra megyünk vagy döntéskényszerbe kerülünk.
Túlmutat a hétköznapi viselkedésen
Elképzelhető, hogy az azonnali egyezőségi (kompatibilitási) reakció mögött biológiai okok húzódnak - vélik az UMSOM kutatói egérkísérletek alapján. A hangulatot és motivációt szabályozó agyterületen egy enzimet azonosítottak, amely többféle variációban lehet jelen. (Az enzimek biokatalizátorok: gyorsítják a szervezetünkben végbemenő kémiai reakciókat.) Azok az egerek kezdeményeztek kölcsönös társas kapcsolatot egymással, amelyekben azonos enzimvariációt lehetett kimutatni.
Ez is érdekelhet
A kutatásnak, még ha egereken is végezték, azért van jelentősége, mert ha bebizonyosodik, hogy hasonló tényezők befolyásolják az emberek viselkedését, akkor hatékonyabb gyógymódokat lehetne kifejleszteni az olyan, társas kapcsolatokra ható betegségek gyógyításához, mint a szkizofrénia vagy az autizmus. "Ez csak az első lehet azon biomarkerek közül, amelyek a mások iránti szimpátiánkat, a társas preferenciát szabályozzák. Ennek óriási jelentősége lehet: hasznát vehetjük a párválasztásnál vagy akár az egészségügyben is az orvos-beteg kapcsolatok során" - bizakodott a tanulmány vezető szerzője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
