A penészhez sok legenda fűződik. Már Nagy Sándor is jól ismerte a penész falánkságát, és parancsára a hidak faoszlopait, illetve a hajók fatörzseit olívaolajjal itatták át. Ugyanakkor óriási szolgálatot is tett az emberiségnek: az első világháborúban pont a penészből fejlesztették ki a penicillint, amely milliók életet mentette meg.
A XX. században újabb megdöbbentő dolgok derültek ki a penészről: a csernobili atomerőmű 4-es blokkjának szarkofágja alól tetemes mennyiségű penészgomba került elő. A radioaktív sugárzás nem pusztította el, sőt, mintha táptalajként szolgált volna ennek az élőlénynek.
Szenzációsak voltak a "Bioriszk" kísérlet eredményei 2004-ben a kozmoszban. Az űrállomás külső testéhez erősítettek 3 kapszulát, telve gombaspórákkal. "A tartályok másfél évig voltak ott, kitéve a világűr hatásainak, sugárzásainak, és mégsem pusztultak el" - mondja Natalia Novikova laboratóriumvezető, a biológiai tudományok doktora. A tudósok azt tervezik, hogy megismétlik a kísérletet, mivel ki akarják deríteni, hogy miért ilyen ellenálló ez az élőlény.
Állítólag a MIR űrállomás megsemmisülésében közvetett módon szintén szerepet játszott ez a gomba. A 80-as években a SZALJUT-6 űrállomást pár hónapra magára hagyták, és ott felejtettek némi ételszennyeződést. Amikor az új űrhajósok visszatértek az állomásra, felfedezték, hogy jó néhány mikroorganizmussal együtt erősen elszaporodott a penész. Sosem sikerült teljesen kiirtani.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A SZALJUT-7 és a MIR űrállomáson a penész felfalta a belső műanyag felületeket, a textilt, a gumit, sőt a szuper kemény kvarcüvegeken is telepeket alkotott. Lassan tönkrementek a műszaki berendezések. Az űrhajósok szomorúan viccelődtek, hogy az állomás igazi gazdája nem az ember, hanem a penész. Végül 2001-ben az űrállomást irányított manőverrel a Csendes-óceán déli része felett visszahozták a földi légkörbe, ahol megsemmisült.
"Úgy tűnik, hogy a penész túlélné az emberiséget, sőt talán a világ megsemmisülését is, mert minden helyzethez alkalmazkodik" - véli Szvetlana Csubatova, a biológiai tudományok doktora.
Forrás: http://www.aif.ru
