A test forrón szereti
Az átlagos - szájban mért - fiziológiás testhőmérséklet 36,8 Celsius-fok. Ez persze a nap folyamán ingadozik: reggel 6 órakor mérhető a legalacsonyabb, és délután 4 és 6 óra között a legmagasabb hőmérséklet , de ezek a fenti fiziológiás hőmérséklet határain belül mozognak. Ha a szervezet érzékeli, hogy a testhő elkezdi túllépni az alapértéket, verejtékezéssel védekezik a túlmelegedés ellen: az izzadság párologni kezd, ezzel pedig hőt von el a szervezettől.
A szervezetünkben sok minden figyelmeztetheti az agyat, ha sürgős hűtésre van szükség, ilyenek például a szájban és a gyomorban is megtalálható TRPV 1 receptorok - ezek azonnal jelzik a potenciálisan káros hőmérsékleti értékeket. Ha tehát forró italt iszunk, a receptorok aktiválódnak, az agy pedig beindítja az izzadást - és bár az első kortyok után kimelegszünk, időközben verejtékezni is kezdünk, amivel a szervezet jelentősen visszamérsékli a testhőt, vagyis végeredményben a meleg folyadéktól fogunk lehűlni.
Egy 2012-ben készült tanulmány eredménye is ezt támasztja alá: Ollie Jay, az Ottawai Egyetem kutatója arra jutott, hogy "noha a forró folyadék hőmérséklete magasabb, mint a testé, a megnövekedett, mesterségesen kiváltott verejtékezés képes kompenzálni, vagy akár túl is szárnyalni a különbséget; az izzadással ugyanis több hőtől szabadulunk meg, mint amennyivel megemelkedett a testhőmérsékletünk a meleg folyadék hatására".
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hideg jólesik, de nem használ
A forróval ellentétben a hűvös innivalótól nem emelkedik meg a testhő. A TRPV 1 receptorok nem jeleznek az agynak, így a hűtés sem indul meg, sőt: a bőrfelszínen lévő hajszálerek összeszűkülnek, csökken a párologtatás. Ezen logika mentén kijelenthetjük, hogy a hideg italok csak rövid ideig tartó enyhülést hozhatnak, hosszú távon nem használnak, hiszen csak annyit fogunk érezni, hogy hiába ittunk meg például egy pohár hűtött sört , ugyanolyan melegünk van, mint előtte.
Legjobban: