Tagadhatatlan, hogy rengeteget köszönhetünk az online kommunikációs platformoknak, amelyek a világjárvány idején is lehetővé tették, hogy az otthonunk biztonságából bonyolítsuk le a munkamegbeszéléseket, iskolai tanórákat, és még a baráti találkozók is átköltözhettek az online térbe. És bár sok mindenben megkönnyíti az életünket az, hogy a számítógép és az okostelefon képernyőjén keresztül is lebonyolíthatunk fontos megbeszéléseket, az állandó kamerakészenlétnek megvan a maga hátulütője is.
A Zoom-fáradtság néven is emlegetett jelenség azt a szellemi kimerültséget takarja, ami egy videótelefonálással töltött nap után erőt vesz rajtunk - merthogy a megosztott figyelem , a háttérben fennálló zavaró tényezők (pl. rossz internetkapcsolat, szakadozó hang) és a korlátozott testbeszéd miatt a szokásosnál jóval nehezebb fenntartani a koncentrációnkat. Az online meetingekre tekinthetünk egyfajta stresszorként is, ami a Stanford Egyetem új kutatása szerint a nőkre rosszabb hatással van, mint a férfiakra - számolt be róla a Medical Xpress portál .
Az önbevalláson alapuló kérdőíves felmérés szerint a nőknél gyakrabban jelentkeznek a Zoom-fáradtság tünetei, 5-ből átlagosan 1 nő számol be az érintettségéről, amíg a férfiak esetében 20-ból egy személynek okoznak gondot az online találkozók. A kutatók idén február és március között több mint 10 ezer önkéntes válaszait elemezték ki, az eredményeket pedig a Technology, Mind and Behaviour című folyóiratban is publikálták. "A képernyős munkákban dolgozóknak nem ismeretlen a Zoom-fáradtság, ám eddig csak találgatni lehetett arról, hogy kiket érint leginkább.
A tanulmánynak köszönhetően azonban most már kvantitatív adatok is alátámasztják azt, hogy a nőkre nagyobb hatást gyakorolnak a videóhívások" - összegezte Jeffrey Hancock, az egyetem kommunikációs professzora, a tanulmány társszerzője.
Nem mindegy, mit mutat a kamera
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szakértők arra a kérdésre is keresték a választ, hogy pontosan milyen tényezők járulhatnak hozzá a a nők magasabb kimerültségérzéséhez, és azt találták, hogy ez elsősorban az énközpontú figyelemre vezethető vissza. Ez lényegében annyit tesz, hogy a nők sokkal nagyobb energiát fordítanak arra, hogy a beszélgetés során végig figyelemmel kísérjék azt, hogyan mutatnak a képernyőn, milyen képet látnak róluk a többiek. A kérdőívben két kérdés is szerepelt, amely kifejezetten erre a részletre kérdezett rá: "Egy videókonferencia során mennyire aggasztja, hogy folyamatosan látja a tükörképét?" és "Mennyire zavaró, ha saját magát látja viszont a képernyőn?" Az adatok szerint a nők jóval nagyobb arányban válaszoltak egyetértéssel ezekre a kérdésekre. "Ez a hosszú ideig fennálló énfókusz könnyen negatív érzések kialakulásához vezethet, amit a szakma tükörszorongás néven is emleget" - fűzte hozzá Hancock. Emellett az is hozzájárulhatott a nőknél gyakrabban jelentkező Zoom-fáradtsághoz, hogy a férfiakhoz képest jellemzően hosszabbra nyúlnak a nők online megbeszélései, és ritkábban tartanak szünetet két videóhívás között.
A fiatalokat is erőteljesebben érinti
Fontos hozzátenni ugyanakkor, hogy a Zoom-fáradtság nemcsak a nemek között mutat eltérő arányokat, a személyiségtípustól is függ, hogy mennyire rosszul érint minket. Az extrovertált emberek jellemzően kevésbé érezték kimerítőnek az online meetingeket, és a nyugodt, érzelmileg stabil személyek sem érezték annyira fárasztónak a videóhívásokat, szemben az introvertált, valamint a szorongó típusú emberekkel. A válaszadók életkora is befolyásolta a reakcióikat, a meglepő módon a fiatalabbak többször számoltak be a Zoom-fáradtság tüneteiről, mint az idősebbek.
Az eredmények alapján a kutatók azt javasolják a munkáltatóknak, hogy gondolják át a távmunka megszervezését, és helyezzék a fókuszba a munkavállalók érdekeit. Jó megoldás lehet például, ha kevesebb videós értekezletet szerveznek, illetve kidolgoznak egy stratégiát arra vonatkozóan, hogy milyen gyakran és milyen hosszan tarthatnak online meetingeket. Célszerű a héten kijelölni például bizonyos napokat, amikorra egyáltalán nem szerveznek videós megbeszélést.
Ez is érdekelhet
A munkavállalók egyénileg is csökkenthetik a Zoom-fáradtság tüneteit, a többi között azzal, hogy a beállításokat személyre szabják (például kikapcsolják azt a funkciót, ami a saját képüket is mutatja), és amikor nem muszáj, nem tartják bekapcsolva a kamerát.
Legjobban: