Világszerte egyre kevesebb országban alkalmaznak halálbüntetést, és a kivégzések száma rendszerint ezekben az országokban is csökkent az elmúlt évtizedben. A nyugati országok közül egyedül az USA bizonyos államaiban végezhetnek ki embereket, ám ezeket is szigorú szabályokhoz kötik. Ezek egy része a higiéniára helyez nagy hangsúlyt, ami talán meglepő szempont lehet halálraítélt ember esetében. Az Index cikkéből kiderül, miért van így.
A halálraítéltnél is fontos a fertőtlenítés
Steril sebészkesztyűk, sebészmaszkok és gézlapok - Montana állam hivatalos kivégzési protokollja szerint minden halálos ítélet végrehajtásakor rendelkezni kell ezekkel. Ráadásul a méreginjekciót is ugyanolyan elővigyázatossággal adják be a halálraítéltnek, mintha egy védőoltást kapna, steril eszközökkel és a szúrást megelőző fertőtlenítéssel. Ennek az oka egyszerűen az, hogy az utolsó másodpercekig épségben megőrizhessék az elítéltet, hogyha esetleg a tűszúrás pillanatában változna meg az ítélet.
Bár ilyen eset értelemszerűen csak nagyon ritkán fordult elő a valóságban, a cikk több esetet is felidéz, amikor az ítélet végrehajtását a méreginjekció beszúrásának pillanatában állították le. Az egyik ilyen James Autry esete, aki 1980-ban besétált egy texasi üzletbe, és a balul elsült rablási kísérlete közben megölte az eladót, illetve az egyik vásárlót is. Autry-t halálra ítélték, majd három évvel később ki akarták végezni. A tű már a karjában volt, amikor megcsörrent a telefon, túloldalán a legfelsőbb bírósággal, amely 30 nappal elhalasztotta a kivégzést alkotmányos okokra hivatkozva. Warren Hillt, egy másik gyilkost pedig négyszer szíjaztak be a kivégzőágyba, majd négyszer vitték vissza a cellájába, más-más okokra hivatkozva.
Ha a fenti esetekben nem végezték volna el a szakszerű fertőtlenítést, az elítélt sebe elfertőződhet, és akár meg is halhat azelőtt, hogy kivégezték volna. Az ezt követő műhibaperek miatt pedig az elítélt akár meg is úszhatja a kivégzést, az ítéletet pedig enyhíthetik.