Napjainkra az idősgondozás is a digitális innovációk egyik kulcsfontosságú fejlesztési területévé vált, hiszen számos olyan eszköz készült vagy még készül, amely az idősek életét igyekszik egészségesebbé és így összességében jobbá tenni - írja a hvg.hu a SMART 2018 konferencián elhangzottak alapján.
A konferencián arra is fény derült, hogy a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi tanszéke több kutatásba is belefog ezen a területen. Dragon Zoltán szerint, aki az egyetemen működő Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoport vezetője a mostani munkájuk az orvostudományt, a technológiát és a társadalomtudományt köti majd össze és végső soron egy új határterületet igyekszik megnyitni.
A kutatás során különböző elméleti kereteket használnak majd fel, ezek egyike a magyarországi tudományos közbeszédben egyelőre kevéssé ismert "age studies". Az alkalmazott kritikai vonulattal egyrészt választ kaphatnak arra, hogy a mobil- és szenzortechnológiai megoldások miként változtathatják meg az időskor önreprezentációját, másrészt, hogy az ebbe a generációba tartozó emberek hogyan látják és láttatják magukat. De a "medical humanities" nevű vonalat is segítségül hívják, amely a páciens és az orvos közti hierarchiát igyekszik csökkenteni: hogy az orvos és az idő páciens ha szakmailag nem is lehet egy szinten, de a diskurzus során mindenképp nagyjából azonos "magasságból" kommunikálhasson.
Ez is érdekelhet
Dragon Zoltán elmondta, hogy elsősorban magyar eszközöket használnak majd fel a kutatásban: olyanokat, amelyek a pácienst felhasználóvá teszik, így, diszkurzív értelemben ugyan, de egy szintre hozzák az orvossal. A szakember véleménye szerint a kutatás eredményeinek értékelése után globálisabb képet kaphatnak majd arról, hogy melyek azok a technológiák, amelyeket társadalmi szinten is integrálni lehet a különböző generációk számára.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
