Amikor évekkel ezelőtt először szekvenálták a neandervölgyi ember genomját, a tudósok kimutatták, hogy az Európában, Ázsiában és Amerikában élő mai emberek DNS-ének mintegy két százaléka a neandervölgyitől származik. A mai ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a neandervölgyiekkel. A két emberfaj mintegy ötvenezer évvel ezelőtt találkozott, és nagyjából 30 ezer évig élt egymás mellett. A neandervölgyi ember genetikai öröksége innen indult vándorútjára Európába és Ázsiába. Azóta számos kutatás bizonyította a neandervölgyi ember genetikai örökségét a nem afrikai népességben.
Az afrikaiakban is van
A Princeton Egyetem kutatói bemutattak egy új számítógépes módszert, amellyel az emberi genomban kimutatható a neandervölgyi örökség. Az általuk IBDmix-nek nevezett módszer először tette lehetővé, hogy az afrikai lakosságban neandervölgyi genetikai örökség után kutassanak. "Ez az első alkalom, hogy észlelhetjük a neandervölgyi örökítőanyag jeleit az afrikaiakban. Meglepődtünk azon, hogy az általunk véltnél jóval nagyobb mértékben van jelen" - mondta Joshua Akey professzor.
A Princeton kutatói által kifejlesztett módszert az öröklés általi azonosság (identity by descent) genetikai elvről nevezték el, amely szerint ha két egyénben a DNS egy szakasza azonos, akkor nekik egykoron közös ősük volt. Az IBD szegmens hosszúsága attól függ, milyen régen osztoztak ezen a közös ősön.
Ez is érdekelhet
Az afrikai lakosság neandervölgyi örökítőanyagának azonosítása mellett a kutatók azt is megállapították, hogy az nem a neandervölgyiek és az Afrikában élt ősemberek közvetlen keveredésén alapul, hanem az őskori európaiak Afrikába visszatérve vitték magukkal a neandervölgyi örökítőanyagot.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
