Míg a kétpetéjű ikrek csak annyira hasonlítanak egymáshoz, mint két testvér, egy egypetéjű ikerpár számtalan külső és belső jegy tekintetében összetéveszthető: nemük, szemük, hajuk színe, testfehérjéik, vércsoportjuk, sőt még a génjeik is azonosak. Nem véletlenül, hiszen az ikerpár ugyanabból a megtermékenyített petesejtből, vagyis zigótából született, amely az egyik fejlődési szakaszban kettéosztódott, majd két azonos génállománnyal rendelkező embrió fejlődött ki belőle. Ezt a folyamatot régóta jól ismerte az orvostudomány, arról azonban eddig keveset lehetett tudni, hogy mi váltja ki a zigóta osztódását. Holland kutatók egy friss tanulmánya ezt segíthet egy kicsit jobban megérteni.
Megállapítható, hogy született-e ikerpárja
Az uralkodó elmélet szerint az a biológiai folyamat, amely a zigóta osztódásához vezet, teljesen véletlenszerű, illetve nem utal rá semmi a testünkben, hogy ez a fejlődésünkkor lezajlott. A Nature Communications folyóiratban megjelent kutatás azonban árnyalja ezt a feltevést: a Vrije Universiteit Amsterdam munkatársai vezette nemzetközi kutatócsoport több olyan, szinte általánosan kimutatható jegyet talált az ikerpárok DNS-ében, amelyek alapján az adott személyről nagy eséllyel megállapítható, hogy született-e egypetéjű ikerpárja.
A kutatók a világ minden pontjáról származó ikerpárok DNS-ét elemezve összesen 834 közös pontot azonosítottak, amely mindannyiuk genomjában megtalálható. Ezen jegyek alapján nagyjából 80 százalékos pontossággal megállapítható egy adott személyről, hogy volt-e egypetéjű ikertestvére. Még akkor is, ha az adott személy nem is tud erről, mert például születésükkor elválasztották őket, vagy ha a másik magzat a terhesség egy szakaszában elveszik, vagyis felszívódik a méhben .
Ez is érdekelhet
Azt viszont nem lehet tudni, hogy ezek a közös genomok az okai annak, hogy a zigóta osztódni kezd és egypetéjű ikrek fejlődnek belőle, vagy pedig a következménye ezeknek a folyamatoknak. A szakemberek szerint ugyanakkor elég nagy az esélye, hogy az okokat is ezekben a közös pontokban kell keresni. A tanulmány emellett segíthet az egypetéjű ikreket nagyobb arányban sújtó betegségek (például a nyitott gerinc ) okainak feltérképezésében is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
