Az Egyesült Államokban 2009 és 2015 között több mint százezer, élelmiszerhez köthető megbetegedést dokumentált a Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC), amelyet 5760 ételmérgezéses eset váltott ki. Az érintettek közül 5699-en szorultak kórházi kezelésre, közülük 145-en pedig bele is haltak. A halálesetek több mint nyolcvan százalékáért három kórokozó tehető felelőssé.
A csirkehús okozta a legtöbb fertőzést
Meglepő módon a legnagyobb arányban a csirkehús fogyasztása okozott betegségeket, és bár a hal és tejtermékek miatt is sok ételfertőzést regisztráltak, ezekkel összességében kevesebbszer fordultak orvoshoz. A betegségek nagy része mögött egy jól beazonosítható vírus, baktérium, vagy szennyeződés állt.
A központ adatai szerint a legtöbb gondot az úgynevezett norovírusok jelentik, amelyek a leggyakoribb kiváltói az élelmiszerrel terjedő fertőző betegségeknek. Ezek a vírusok jellemzően hányással és hasmenéssel járó rosszulléteket okoznak, kezeletlenül pedig kiszáradáshoz, illetve súlyos, akár életveszélyes állapotot is eredményezhetnek. Becslések szerint a norovírusok világszerte több mint 200 ezer halálesetért felelősek minden évben, és főként a fejlődő országokban jelentenek súlyos problémát.
Második helyre a szalmonellabaktérium okozta megbetegedések kerültek, amelyekkel - a közhiedelemmel ellentétben - nem csak tojások fogyasztásakor fertőződhetünk meg. A tünetek általában a fertőzött élelmiszer elfogyasztása után 8-48 órával mutatkoznak meg. Jelentkezhet hányinger, hányás, hasmenés, melyhez hasi görcsök társulnak. Jellemző a hidegrázás, a magas, akár 40 fokos láz is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szintén gyakori volt a Listeria monocytogenes (lisztéria), illetve az Escherichia coli (E. coli) okozta fertőzések is, ez utóbbiak ráadásul komoly betegségeket okoztak. A kórházi kezelésre szorulók, illetve az elhunytak 82 százalékánál szalmonellát, lisztériát vagy E. coli baktériumot azonosítottak.
Így előzzük meg a betegségeket
A Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ közleménye szerint leginkább úgy kerülhetjük el ezeket a fertőzéseket, ha a húsokat alaposan megfőzzük, vagy kisütjük. Szárnyas húsokban 145, vörös húsokban pedig 160 fokon már semmilyen kórokozó nem maradhat életben. Ha a hús megpuhult, az még nem jelenti azt, hogy biztonságos is. Konyhai ételhőmérő segítségével meggyőződhetünk róla, hogy a hús belseje is a biztonságos hőfok fölé melegedett.
Fontos, hogy elejét vegyük a keresztfertőzéseknek is, vagyis hogy a szennyezett húsról a kórokozók ne jussanak át máshová. Emiatt például a nyers csirkét főzés előtt nem tanácsos megmosni , hiszen így a baktériumokat is a mosogatóba kerülnek, onnan pedig a tányérokról és evőeszközökről a szervezetünkbe. Külön vágódeszkát használjunk a húsok felaprításakor, amelyet minden esetben jó alaposan mossunk meg - a kezünkkel egyetemben.
Forrás: Time
