A "Klímaváltozás és szárazföld" című jelentésükben az ENSZ-testület tudományos szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy a világnak szembe kell néznie a szárazság, az erdő- és bozóttüzek, az örökjég olvadása és az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának kockázatával. "A hőmérséklet növekedésével az előre jelzett kockázatok egyre súlyosabbak lesznek" - hangsúlyozzák a kutatók, akik azt vizsgálták, milyen kölcsönhatásban van a globális felmelegedés és a földhasználat egy ártalmas körforgás révén. "Ez a körforgás felgyorsult. Egyre növekszik az emberek tányérján lévő ételeket is érintő klímaváltozás veszélye" - hangoztatta Cynthia Rosenzweig, a jelentés egyik szerzője.
Még megmenthető a Föld
Az ember a Föld szárazföldi, jég által nem borított területeinek több mint 70 százalékát használja közvetlenül, ezen terület mintegy egynegyedének állapota azonban romlott az emberi tevékenység miatt. Ha az emberek változtatnak táplálkozási, élelmiszer-előállítási szokásaikon és az erdőgazdálkodáson, megmenthetik a bolygót egy jóval melegebb jövőtől - hangsúlyozzák a jelentés készítői.
A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és más földhasználat az emberi tevékenység által előidézett üvegházhatásúgáz-kibocsátás 23 százalékáért felelős. Ez alig kevesebb, mint amennyi a személyautók, teherautók, hajók és repülők emissziójának rovására írható - derül ki az 53 ország 107 tudósa részvételével készített dokumentumból. A kutatók a növényalapú étrendet, illetve kevesebb hús fogyasztását javasolják, ez ugyanis csökkentené az állatállomány miatti üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékét és fenntartható használatra alkalmas földterületeket szabadítana fel.
Törekedni kell a fenntarthatóságra
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az IPCC kiemelte azt is, hogy a helyi termelőket, közösségeket és őslakos csoportokat is be kell vonni fölterületeik jobb, fenntartható kezelésébe. Ennek fontos része a szerves anyagok használata a talaj széntartalmának növeléséhez. A talaj ugyanakkor remek "szénelnyelő", ugyanis kivonja a levegőből az üvegházhatású gázokat. 2007 és 2016 között a mezőgazdaság és az erdészet évente 5,7 milliárd tonna szén-dioxidot juttatott a levegőbe, de 12,3 milliárd tonnát vont el belőle. "A természet ezen ajándéka korlátozott, nem fog örökké tartani" - figyelmeztetett Luis Verchot, a kolumbiai Nemzeti Trópusi Mezőgazdasági Központ kutatója, a tanulmány társszerzője.
Az élelmiszerellátás várhatóan bizonytalanabbá válik a szélsőséges időjárási jelenségek erejének és gyakoriságának növekedésével. Az élelmiszerellátási problémák kockázata a mérsékeltről magasra emelkedik alig néhány tized Celsius-foknyi melegedéssel, ami a következő 10-30 évben bekövetkezhet. Újabb egy Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéssel pedig magasról nagyon magas kockázatúra változhat.
Jobb gazdálkodási technikák kellenek
A tudósok sokáig úgy vélték, a magas légköri szén-dioxid-szint egyik előnye lehet, hogy serkenti a növények növekedését, ezáltal a világ zöldebbé válhat - fejtette ki Rosenzweig. Több tanulmány azonban rámutatott arra, hogy a magas szén-dioxid-szint csökkenti a fehérjék és más ásványi anyagok jelenlétét számos termésben. Kísérletek során bizonyították, hogy megemelkedett szén-dioxid-tartalmú levegő hatására a búzának 6-13 százalékkal kevesebb lesz a fehérje, 4-7 százalékkal kevesebb a cink- és 5-8 százalékkal kevesebb a vastartalma - mondta a kutató.
Jobb mezőgazdálkodási technikákkal ugyanakkor esély van a globális felmelegedés elleni harcra és arra, hogy a szén-dioxid-szennyezettség mértéke a jelenlegi érték 18 százalékára csökkenjen 2050-re - olvasható a jelentésben. Ráadásul ha az emberek megváltoztatják táplálkozási szokásaikat, csökkentik a vörös hús és növelik a növényalapú táplálékok - gyümölcsök, zöldségek és magok - arányát, az évszázad közepére a jelenlegi kibocsátás újabb 15 százalékkal csökkenhet.
Gyorsan kell lépni
A legtöbb előrejelzési modell szerint a világ trópusi területein soha nem látott klímakörülmények alakulhatnak ki a 20. század közepére. A világ vezető politikusainak várhatóan a szeptember 23-i ENSZ klímacsúcson, New Yorkban kell reagálniuk az IPCC eredményeire. A testület októberben arra figyelmeztetett, hogy a globális felmelegedésnek az iparosodás előtti hőmérséklethez képest átlagosan 1,5 Celsius-fokban történő korlátozása "csak gyors, messzire ható és korábban példátlan változtatásokkal" lehetséges. A 2015-ben megkötött párizsi klímaegyezmény "jóval" két Celsius-fok alatt tartaná a hőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti átlaghoz képest.
A jelentést ismertető genfi sajtótájékoztatón az újságírók megkérdezték a kutatókat, hogy a klímaváltozás miatt változtattak-e étkezési szokásaikon. A jelenlévők fele igennel válaszolt.
