A kullancsveszélyre hívják fel a figyelmet a szakemberek: egyes területeken már minden második kullancs hordozza a Lyme-kórt , ezerből egy pedig az agyvelőgyulladás kórokozóját. Mint azt Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatornán hangsúlyozta, nagyon nagy mennyiségben vannak jelen a kullancsok a természetben. Kiemelte: a Lyme-kór bonyolult természetes ciklussal rendelkezik, nemcsak a kullancs az egyik főszereplő, hanem a kórokozót fenntartó természetes gazdák is, például feketerigó, sün vagy valamilyen rágcsáló. A védekezés első lépése, hogy legyünk tisztában a veszéllyel, rendszeresen vizsgáljunk át magunkat, ezért is fontos beszélni a kullancsokról.
Földvári Gábor azt is megemlítette, a kullancsokkal nehezebb dolgunk van, mint a szúnyogokkal. A kullancsok csípése ugyanis sokszor fájdalommentes, mert fájdalomcsillapító anyagot és véralvadásgátlót pumpál a vérünkbe, és az immunrendszerünket is kijátsszák. A fertőzés forrása gyakran a kerti munka, mivel a fűnyírással vagy az avar összegereblyézésével a kullancsok búvóhelyeit bolygatjuk meg.
Nézzük át magunkat, ha városi parkban jártunk
A városi parkokban is előfordulnak azonban kullancsok, így ott is figyelni kell. Egy erdei séta, kiadós kerti munka vagy egy városi parkban tett látogatás után tehát mindenképpen nézzük át magunkat és családtagjainkat, mert minél hamarabb távolítjuk el a kullancsot, annál kisebb az esélye annak, hogy a kórokozó bekerül a testünkbe.
Földvári Gábor felhívta a figyelmet: az agyvelőgyulladást egy vírus okozza, amely ellen nincs specifikus gyógymód, viszont ritkábban fordul elő. Míg a Lyme-kórt okozó baktériumok akár 40-50 százalékos gyakorisággal fordulnak elő a kullancsokban, addig az agyvelő- és agyhártyagyulladást okozó vírus ezrelékes nagyságrendben fordul elő európai adatok szerint. Utalt arra is, hogy a kullancs által terjesztett agyvelő- és agyhártyagyulladást a pasztörizálatlan tej és azokból készült sajtok fogyasztásával is el lehet kapni.