Az elsősorban mezőgazdasági termelésből származó nitrát jelenléte a talajvízben és az ivóvízben nem csupán környezetvédelmi szempontból aggályos immár évtizedek óta, hanem régóta él a gyanú, hogy fokozza a rák kockázatát is. Az Aarhusi Egyetem kutatói 2,7 millió dán állampolgár egészségi állapotát követték figyelemmel 1978 és 2011 között. A szakemberek több mint 200 ezer ivóvízminta elemzésével megnézték, hogy az alanyok mennyi nitrátnak voltak kitéve a lakóhelyükön, majd az adatot összevetették a Dániában diagnosztizált rákos megbetegedésekkel.
"Évente nagyjából ötezer dán embernél állapítanak meg kolorektális rákot , amelynek hátterében számos ok állhat. Tanulmányunk szerint az ivóvízben lévő nitrát lehet ezek közül az egyik" - mondta Jörg Schullehner, az egyetem közegészségügyi intézetének doktorandusza. Hozzátette: eredményeik szerint a legmagasabb nitráttartalmú (literenként több mint 9,3 milligramm) ivóvizet fogyasztók körében 15 százalékkal bizonyult magasabbnak a kolorektális rák kockázata, mint azoknál, akik a legalacsonyabb nitráttartalmú (literenként kevesebb mint 1,3 milligramm) ivóvizet itták.
Az ivóvízben jelenleg elfogadott nitrátmennyiség 50 milligramm literenként, ám a kolorektális rák fokozott kockázata már literenként 4 milligrammnyi nitrát esetén is szemmel látható volt. Dániában és az Európai Unió többi országában a vízminőségre vonatkozó előírások eleget tesznek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainak, amelyek az úgynevezett kék csecsemő (blue baby) szindróma eseteinek megakadályozását szolgálják.
A mostani tanulmány megerősítette a kutatók gyanúját, miszerint a nitrát fokozza a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát, amely a jelek szerint tovább növekszik, ha a nitrát rákkeltő nitrozo-vegyületekké - nitrózaminokká - alakul át a szervezetben. "Tanulmányunk konklúziója egybecseng több másik nemzetközi kutatás eredményeivel, ami azt jelzi, hogy az ivóvíz megengedett nitrátmennyiségére vonatkozó előírásokat módosítani kell az egészségre gyakorolt krónikus, és nem csupán a kék csecsemő szindrómához hasonló akut hatások kivédése érdekében" - húzta alá Torben Sigsgaard, az egyetem professzora.
Ez is érdekelhet
Kutatások szerint az elmúlt évtizedekben csökkent a Dániában élő emberek többségét ellátó vízművekben a nitrátkoncentráció. A szakemberek szerint manapság elsősorban a magánkézben lévő, kisebb ivóvízforrásokat érinti a probléma. A kolorektális rák Dániában az egyik, míg globálisan nézve a harmadik leggyakoribb ráktípus. Magyarországon évente mintegy tízezer embernél diagnosztizálnak ilyen típusú daganatos megbetegedést.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
