Lebetegedni sosem jó, de ha azzal kell szembesülnünk, hogy a tüneteinket az a vírus okozza, ami világszerte már közel 3 millió emberéletet követelt, nem csoda, ha pánikba esünk. Féltjük saját magunkat, aggódunk a velünk egy háztartásban élőkért és azokért is, akiknek a tudtunkon kívül esetleg átadhattuk a fertőzést. "Már több mint egy éve mindennap hallunk és olvasunk a hírekben a világjárvány szomorú, életveszélyes következményeiről, a leterhelt kórházakról, a lélegeztetőgépre szoruló betegekről, miközben a saját bőrünkön tapasztaljuk a pandémiával járó korlátozások nem éppen kellemes hatásait. Ezek után nem nehéz belátni, mekkora sokként érheti az embert egy pozitív teszt" - sorolja Craig Sawchuk klinikai szakpszichológus.
Arról nem is beszélve, milyen stigmát jelent a diagnózis az érintettek számára, sokan ezért inkább titkolják azt, hogy megfertőződtek, hogy ne érje őket hátrányos megkülönböztetés a mindennapokban. Mindez csak még nehezebbé teszi azt, hogy az érintettek feldolgozzák azt, hogy elkapták a veszélyes vírust, ezért a Prevention magazin összegyűjtött 6 tippet, ami segíthet átlendülni a kezdeti riadalmakon. Egészséges mentális állapotban a gyógyulás is könnyebben megy majd, ezért érdemes megfogadni az alábbiakat!
Engedjük szabadjára az érzelmeinket
Haley Neidich pszichoterapeuta szerint bármilyen érzelmek is ébrednek bennünk a diagnózis hallatán, bátran engedjünk nekik szabad utat, ne próbáljuk elnyomni magunkban őket. "Ha úgy teszünk, mintha nem félnénk, az könnyen visszaüthet és csak tovább növelheti a stressz-szintünket. Ezzel egy ördögi kör alakul ki, a túlzott stressz ugyanis csökkenti az immunrendszer hatékony működését, azaz lassítja a gyógyulást" - figyelmeztet a szakember. A pozitív teszteredmény kézhez vétele után hívjuk fel egy közeli barátunkat vagy családtagunkat, és osszuk meg vele a félelmeinket, öntsük ki neki a szívünket, ez segít megkezdeni a rossz hír feldolgozását.
Hívjuk segítségül a stresszoldó technikákat
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A COVID-diagnózis gyakran jár kéz a kézben a szorongás és a depresszió emelkedett rizikójával, ami különösen veszélyes lehet az instabil mentális állapotban lévők számára, valamint azoknak, akik korábban küzdöttek valamilyen mentális betegséggel. Michelle M. Carcel pszichológus szerint ilyenkor nagyon fontos, hogy bevessük azokat a stresszoldó technikákat, módszereket, amiket valamikor már sikerrel alkalmaztunk az életünkben. Ez lehet a rendszeres meditáció, a természetben töltött idő (természetesen csak akkor, ha ezt biztonságosan, mások veszélyeztetése nélkül valósíthatjuk meg), vagy akár az is, ha felkeresünk egy terapeutát. Próbáljuk átgondolni, milyen tevékenységektől éreznénk magunkat jobban a bőrünkben, majd ezek közül minél többre igyekezzünk időt szakítani.
Fókuszáljunk a jelenre
A fertőzés diagnózisa első hallásra rendkívül ijesztő lehet, ezért a gondolataink könnyen elszaladhatnak, és számos különféle forgatókönyv játszódhat le a fejünkben arról, mi lesz, ha... ha súlyos betegség alakul ki nálunk, ha kórházba kerülünk, ha lélegeztetőgépre lesz szükségünk és a többi. Ám hiába ássuk bele magunkat a tünetekbe, biztosan sosem fogjuk tudni megjósolni, hogyan fog reagálni a szervezetünk a vírusra. Éppen ezért nem érdemes egész nap azt találgatni, milyen kimenetelei lehetnek a COVID-19-nek, vagy azon merengeni, miért pont velünk történik mindez. Ha azon kapjuk magunkat, hogy a gondolataink elkalandoznak, tudatosan koncentráljunk a jelenre, és írjuk le mindazt, amit éppen érzünk, tapasztalunk. "Ez nagyszerű módja a száguldó gondolatok lelassításának. Nem arról van szó, hogy tagadni kell a rossz történések lehetőségét, csupán érdemes inkább arra összpontosítani, amiről tudjuk, hogy az adott pillanatban a segítségünkre lehet" - mondja dr. Sawchuk.
Alakítsunk ki egy napi rutint
Ha a COVID-19 csak enyhe tüneteket okoz, netán kilábalóban vagyunk a betegségből, érdemes kialakítani egy napi rutint, ami segít, hogy produktívnak érezhessük magunkat akkor is, ha nem hagyhatjuk el az otthonunkat. Például válogassuk szét a dohányzóasztalon felhalmozott magazinokat, prospektusokat, állítsuk össze a másnapi menüt vagy tegyünk rendet a postafiókunkban. Az egyszerű, fizikailag nem megterhelő feladatok remekül lefoglalják az agyat, így nem lesz annyi időnk azon rágódni, hogy miért pont mi kaptuk el a fertőzést.
Limitáljuk a közösségi oldalakon töltött időt
Az ingerszegény környezetben csábító lehet, hogy a közösségi oldalak görgetésével üssük el az időt, ám ez a szakértők szerint egyáltalán nem jó ötlet. Már egy 2018-as kutatás is kimutatta, hogy minél több időt töltünk ezeken az oldalakon és minél többször kattintunk rájuk, annál inkább úrrá lehet rajtunk a szorongás és a depresszió. Még ha úgy is érezzük, hogy teljesen nyugodtan nézegetjük a posztokat, az idegrendszer túlterhelődik és beindul az "üss vagy fuss" reakció. Mind az ismerősök fotói, mind a koronavírus tragikus kimeneteleiről szóló hírek és álhírek felesleges feszültséget generálnak bennünk, amire egyébként sincs szükségünk - pláne nem akkor, amikor minden erőnkkel a gyógyulásra kell összpontosítanunk.
Fogadjuk el a felajánlott segítséget
Ez is érdekelhet
"A segítségkérésre és a felajánlott segítség elfogadására sokan gyengeségként tekintenek, pedig az igazság az, hogy éppen azok a legerősebbek, akik tudják, mikor van szükségük támogatásra - és ezt ki is mondják" - hívja fel a figyelmet Carcel. Gondoljunk arra, nekünk milyen jó érzés, amikor segíthetünk másoknak, majd jusson ez eszünkbe akkor is, amikor valaki felajánlja számunkra a segítségét. Egy gyors bevásárlás, pár adag főtt étel vagy egy-két könyv, újság odakészítése a küszöbre nem kerül túl nagy erőfeszítésbe, mégis nagyon sokat lendíthet a hangulatunkon, így hát ne utasítsuk vissza pusztán büszkeségből!
