Az elhízás, a magas vérnyomás, az emelkedett vérzsír- és vércukorszint alkotta négyes, a metabolikus szindróma számos további betegség rizikófaktora, és a legújabb kutatások szerint a koronavírus súlyos szövődményeinek kockázatát is növeli. Dr. Ferenczy Péter , a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus a nemzetközi felmérések eredményeire reflektált, és a lehetséges megoldásokra hívta fel a figyelmet.
Ezek a főbb összefüggések
Kínai és ausztrál kutatók publikálták azt a tanulmányt, amelynek célja az volt, hogy felmérje, milyen összefüggés lehet az elhízással, magas vérnyomással, emelkedett vérzsír- és vércukorszinttel (esetleg cukorbetegséggel) élő személyek állapota és a koronavírus-fertőzés kimenetele között. A szakértők súlyos kimenetelnek tekintették a lélegeztetésre szorulást, az intenzív ellátás szükségességét, és természetesen az elhalálozást.
A vizsgált 1871 személy mindegyike COVID-19-diagnózissal rendelkezett, és mindegyiküknél tekintetbe vették a társbetegségeket, az életkort, a BMI -t (testtömeg-indexet), a dohányzást, a laboratóriumi adatokat, és az esetleges kórházi kezelés részleteit. A vizsgált koronavírusos betegek 30,6 százaléka élt metabolikus szindrómával. Az eredmények azt mutatták, hogy ez utóbbi csoportnak 1,6-szor nagyobb volt az esélye az intenzív ellátásra, 1,9-szer nőtt a lélegeztetés szükségességének rizikója, és 1,4-szer nagyobb volt a halálos kimenetel előfordulása. Vagyis a metabolikus szindróma megléte jelentősen emelte a koronavírus komoly szövődményeinek esélyét. (A szindróma egyes elemei közül a cukorbetegség megléte bizonyult a legkockázatosabbnak.)
Az elhízással küzdők veszélyeztetettebbek
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A COVID miatt bekövetkező halálozások tízszer nagyobb arányban fordulnak elő azokban az országokban, amelyekben a felnőtt lakosság több mint fele elhízott - ez áll a World Obesity Federation jelentésében. A 160 országból származó adatok egyértelmű összefüggéseket mutatnak. Példaként hozzák Vietnámot, ahol a legalacsonyabb a koronavírus miatti halálozás aránya, és a második legalacsonyabb az elhízott populáció aránya. Ezzel szemben Nagy-Britanniában, ahol a harmadik legrosszabb a halálozási ráta, a felnőttek 63,7 százaléka elhízott, ami a negyedik legmagasabb arány a világon. Ennek okaként a szakértők azt az összefüggést jelölik meg, hogy az elhízás önmagában is hajlamosít a légzőszervi betegségekre.
Nem hibáztatni kell, hanem megoldást keresni
A friss tanulmányok megállapításai meglehetősen határozottak, de nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem eshetünk bele az áldozathibáztatás csapdájába. A metabolikus szindrómával élőkben sem szabad félelmet kelteni, viszont mindenképpen fel kell hívni a figyelmüket a védekezés jelentőségére, a maszkviseléstől az oltásig - hangsúlyozza dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus. A hosszabb távú teendők pedig esetükben egyértelműek. A metabolikus szindróma ugyanis "rendszerszinten" és egyes elemeire nézve is kezelhető, sőt kezelendő. Az életmódváltás és szükség esetén a gyógyszeres segítség jelentősen tudja javítani az értékeket, és ezzel az életkilátásokat is. A tudatosan, szakemberek segítségével felépített mozgás- és étkezési program már 3 hónap alatt mérhető változásokat eredményezhet, 3 kiló testsúlycsökkenés pedig már pozitívan hat a cukor- és zsíranyagcserére, valamint a vérnyomásra is.
Ez is érdekelhet
A komplex életmód-terápia ráadásul a gyógyszerszükségletet is fokozatosan csökkentheti, sőt idejében elkezdve a páciens gyógyszermentessé is válhat mellette. Mindenesetre az életmódváltás - különösen, ha jelentősebb változtatásokról van szó - akkor a legbiztonságosabb, ha egy összetett orvosi kivizsgálással, a szív-érrendszer állapotának felmérésével indul. Ehhez a laborvizsgálatokon és a fizikális vizsgálatokon túl szükséges lehet nyugalmi és terheléses EKG, szívultrahang és esetleg más szakorvosi vizsgálatok is.
