Az FSME-vírus* a flavivírusok családjába tartozik, állatról emberre általában kullancscsípéssel, egészen pontosan a vörös hasú közönséges kullancs (Ixodes ricinus) csípésével terjed. Megbetegítheti az embert, kullancsencephalitist, köznyelvi megnevezéssel vírusos agyvelőgyulladást okozhat. A betegség neve egyébként sokakat tévútra visz, és azt hiszik, csak kullancscsípés útján fertőződhetünk meg. Pedig fontos tudni, hogy fertőzött kecskék, juhok vagy tehenek pasztörizálatlan tejének (nyers, feldolgozatlan tej), vagy az abból készült sajt fogyasztásával is el lehet kapni a kórt.
Tünetmentes is lehet
A kullancsencephalitis gyakran szinte teljesen tünetmentesen zajlik le. Vannak, akiknél a 7-14 napos lappangási időt követően enyhébb influenzaszerű panaszok (láz, fejfájás, izomfájdalom, étvágytalanság, émelygés, hányinger, rossz közérzet) észlelhetőek, amelyek azonban pár nap alatt elmúlnak, az érintett meggyógyul. Az esetek harmadánál jellemző, hogy az első, influenzaszerű tünetekkel jelentkező fázist egy rövid, láztalan időszak, majd egy komolyabb tünetekkel járó második fázis követi (ezért nevezik kétfázisú betegségnek). Ez az állapot már komoly idegrendszeri tünetekkel járhat, emiatt kórházi kezelést igényelhet (fejfájás, szédülés, hányás, bénulás), nagyon ritkán pedig akár halálos kimenetelű is lehet. Specifikus gyógymód nincs a kullancsencephalitiszre, antibiotikummal és vírus elleni készítménnyel nem kezelhető. Bár a lábadozási időszak hosszúra nyúlhat, általában teljes a gyógyulás. Bizonyos esetekben azonban életre szóló felső végtagi enyhe vagy részleges mozgásszervi bénulások vagy más kiesési tünetek (a szellemi funkciók csökkenése, látás-, hallászavarok) maradhatnak hátra.
Szinte folyamatos a veszély
A kullancscsípésről sokan úgy gondolják, hogy időszakos veszély, és leginkább kullancsszezonban, azaz tavasszal, nyáron, esetleg kora ősszel kell óvakodni az élősködőktől. A klímaváltozás miatt azonban a telek enyhébbek, így a kullancsok egész évben aktívak maradhatnak, ennek értelmében pedig az FSME-vírussal való megfertőződés is folyamatos veszélyt jelent. Fontos tudni, hogy bár nem minden kullancs fertőz, Európában, így Magyarországon is egyre nő a fertőzött egyedszám. A kullancsencephalitisszel diagnosztizáltak száma magas Zala, Somogy és Nógrád megyében, de Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében szintén az országos átlagnál magasabb gyakoriság figyelhető meg.
A kullancsok leggyakrabban az erdőkben, valamint a bokros-fás, sűrű aljnövényzettel borított területeken fordulnak elő. Kiemelendő azonban, hogy városi környezetben is megtalálhatóak, a többi között parkokban, családi házak kertjében, illetve a magas fűvel benőtt, elhanyagoltabb területeken érdemes odafigyelnünk. Mindezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy a szabadtéri aktivitások extra veszélyt jelentenek mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. Sokat segíthet, hogy ha kockázatos területen járunk, figyelmesek vagyunk, különféle kullancsriasztó készítményekkel (spray, krém stb.) védekezünk, illetve zárt ruházatot viselünk. Tévedés azonban azt gondolni, hogy a kullancsencephalitis elkerülése érdekében mást nem tehetünk. A kullancs által terjesztett fertőzések közül van, amelyik védőoltással megelőzhető.
Az FSME-vírus okozta fertőzés elleni védőoltások Magyarországon is elérhetőek, gyermekeknek már egyéves kortól beadhatóak. Az oltások jelenleg önköltségesek, az oltási sorozat alap- és emlékeztető oltásból áll Érdemes az oltássorozatot már tavasszal elkezdeni, így nagyjából egy hónap után kialakulhat a védettség, és utána egész évben az FSME-vírussal szemben védettebben élvezhetjük az erdei túrákat, kirándulásokat. Az alapoltás-sorozat általában 3 lépésben zajlik: az első 2 oltást 1-3 hónap különbséggel kell beadni. A védettség a második után alakul ki. Az ezt követő egy éven belül következik a 3. oltás. Az első emlékeztető oltásra 3 év múlva kerül sor, majd 5 évente szükséges az oltás ismétlése.
Lyme-kór: a másik fontos betegség
A közönséges kullancsok számos emberi betegség átviteléért felelősek, itthon a kullancsencephalitis mellett elsősorban a Lyme-kór fordul elő, így erről is lényeges tudni néhány alapinformációt. A betegséget a Borrelia nemzetségbe tartozó baktériumok által fertőzött élősködők okozzák. Tünetei változatosak, és a csípés után 3 vagy akár 30 nappal is jelentkezhetnek, sőt, az is megeshet, hogy a fertőzés hónapokig lappang. Korai szakaszban influenzaszerű panaszokkal lehet számolni (láz, hidegrázás, fejfájás stb.), illetve a csípés helyén jellemzően egy nagyobb, piros folt keletkezhet, de nem minden esetben (Lyme-folt). Előrehaladottabb szakaszban a karokban és a lábakban érezhető zsibbadás, látászavar, szívproblémák társulnak a már meglévő szimptómák mellé, míg a késői szakaszban ízületi gyulladás, folyamatos fáradtság és fejfájás, szédülés, alvászavarok, mentális zavartság tapasztalható.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha a betegség hosszú ideig fennáll, krónikussá is válhat, szövődményként szívritmuszavart okozó szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, ideg- és ízületi gyulladás alakulhat ki. A Lyme-kór ellen nincs védőoltás. Kezelése antibiotikumokkal történik, amennyiben pedig a készítményeket jól választják meg, és megfelelő ideig, adagban szedi azokat a beteg, elérhető a teljes gyógyulás.
Referenciák:
*FSME-vírus: Frühsommer meningoenzephalitis virus, kullancsencephalitis vírus
1. Országos Epidemiológiai Központ 2. Módszertani levél a kullancsok elleni védekezésről, Epinfo 16. évfolyam 3. KÜLÖNSZÁM 2009. május 4. Elérhető: http://www.oek.hu/oek.web?to=1725,2496&nid=926&pid=1&lang=hun Utolsó megtekintés: 2021. március 29.
2. Lars Lindquist, Olli Vapalahti: Tick-borne encephalitis. Lancet. 2008 May 31;371(9627):1861-71. doi: 10.1016/S0140-6736(08)60800-4.
PP-FSM-HUN-0140
OGYÉI engedélyszám: OGYÉI/23515-2/2021
Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. 1123 Budapest, Alkotás u. 53. MOM Park, "A" épület Tel.: 06-1-488-3700, www.pfizer.hu
Anyag lezárásának dátuma: 2021. április 9.
Ez is érdekelhet
A cikk megjelenését a Pfizer Kft. támogatta.
