Mind többen tapasztalják meg az úgynevezett hosszú COVID-ot , azaz a koronavírus-fertőzésből való felgyógyulás után 4, de akár 12 héttel később jelentkező, igen változatos tüneteket felvonultató, egyénenként eltérő állapotot. De, hogy pontosan hány érintett lehet, arra csak becslések vannak. A brit statisztikai hivatal (ONS) idén márciusban készült felmérése szerint a fertőzöttek közül körülbelül minden ötödiknek 5 héttel később is voltak tünetei, minden hetedik pedig 12 hét után is valamilyen módon még beteg volt.
A bbc.com a Croydoni Egyetemi Kórház hosszú COVID központjában készített riportjában Dr. Zaz Hassan gyermekgyógyász történetén keresztül mutatta be, miként is élik meg az érintettek ezt az állapotot. A 42 éves férfi ugyanis csak egy abból az ONS becslései szerint az Egyesült Királyságban élő 1,1 millió emberből, akik a február 6-tól számított négy hétben érintettek lehettek. A pontos számot azonban nagyon nehéz megbecsülni, mivel a hosszú COVID-nak nincs általánosan elfogadott meghatározása, az egészségi problémák széles skáláját tartalmazhatja. A leggyakoribb tünetei a fáradtság és a köhögés, amit fej- és izomfájdalom követ.
Olyan, mint a hullámvasút
Dr. Yogini Raste, a croydoni klinika egyik vezetője, tüdőgyógyász konzultánsa úgy fogalmazott, a betegek széles spektrumával találkoznak, vannak olyanok köztük, akik egykor megjárták az intenzívet, és akadnak, akik kénytelenek voltak hetekig a kórházban tartózkodni. "És ott vannak, akiket soha nem teszteltek az első hullámban, és úgy gondolták, hogy majd otthon jobban lesznek, aztán különös tünetek egész sora alakult ki náluk" - magyarázta a szakember. Mint mondta, nem tudják az érintetteknek megmondani, hogy pontosan meddig tart majd a felépülés, mivel az sokszor olyan, mint a hullámvasút. "Lehet, hogy lesz néhány hetük, amikor úgy érzik, hogy javul az állapotuk, aztán következik egy újabb visszaesés. Mindez már önmagában is nagy szorongásforrás" - így a tüdőgyógyász.
Nincs rá gyógyszer
A hosszú COVID kezelésére nincs engedélyezett gyógyszer. Helyette az orvosok a betegek egyes tüneteit próbálják fizioterápiával, logopédiával vagy légzőgyakorlatokkal kezelni. Bizonyos esetekben a pácienseket tovább irányítják a kardiológia, az ideggyógyászat vagy a tüdőgyógyászat szakorvosaihoz.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Nagy-Britanniában, ami a világ 7. legfertőzöttebb országa, s eddig igazoltan 4,42 millióan estek át a koronavírus-fertőzésen kénytelenek egyre komolyabban venni a hosszú COVID-ot. A brit egészségügyi szolgálat (NHS) jelenleg azt tervezi, hogy április végéig 83 hosszú COVID klinikát nyit Angliában, mely idén 24 millió fontba kerül és feltételezik e beruházásra később még több embernek lehet szüksége. Sir Simon Stevens, az NHS angliai vezérigazgatója úgy fogalmazott, a hosszú távú utóhatásokkal küzdőnek szükségük van arra, hogy pontosan tudják hol kaphatnak segítséget. Sokan ugyanis még mindig az interneten keresik a segítséget, tanácsokat. Ezt támasztja alá a croydoni klinikán kezelt egyik páciens beszámolója is. "A legtöbb ember nem kap választ, ennél még az is jobb, ha valaki megmondja, nem tudnak válaszolni" - mondta Aasim, aki szerint érdemes megnézni a közösségi oldalakon hány tagja van a hosszú COVID támogató csoportoknak, ahol a tagok maguk próbálják kitalálni, mi segíthetne helyzetükön.
"Abban reménykedem, hogy egyszer jobb lesz"
Bár Dr. Zaz Hassan túlélte a COVID-19-et, de még most, egy évvel később is annak utóhatásaival küzd. "Egy dologban tudok reménykedni, hogy egyszer jobb lesz" - mondta a bbc.com-nak a férfi a croydoni hosszú COVID központban tartott fizioterápiás foglalkozásának szünetében. "Az jelentené számomra ennek a végét, ha visszatérhetnék a munkámhoz és újra játszhatnék a gyerekeimmel. Lehet hogy időbe telik, de az emberek felépülnek, szóval még számomra is van remény, hogy kikeveredjek ebből" - így a 42 éves gyermekgyógyász, aki tavaly március óta nem dolgozik, mióta elkapta az új koronavírust (SARS-CoV-2), még az első járványhullámban. Sok más beteggel együtt ő is messze van még a teljes felépüléstől.
Egy az osztályon kezelt ezerből
Zaz Hassan két hetet töltött lélegeztetőgépen az intenzív osztályon, majd a kórházból való elbocsátása után úgy érezte lassan, de javul az állapota. Aztán szeptemberben a gyerekei visszatértek az iskolába. A férfi pedig úgy véli, akkor elkaphatott az egyiküktől valamilyen megfázást, ami azonban teljesen padlóra küldte őt. Azóta szenved az újra és újra visszatérő szimptómáktól a fáradtságtól kezdve a hátfájásig, illetve a lábában érzett nyilalló fájdalmakig. "Olyan, mint amikor influenzás vagy és abszolút nem tudsz mozdulni sem, az egész tested fáj" - magyarázta Zaz. "A fáradtság, kimerültség azonban csak az egyik dolog, később elkezdett kialakulni az agyköd , ami nálam úgy jelentkezett, hogy nem találtam a szavakat, nem tudtam teljes mondatokban kifejezni magam" - folytatta beszámolóját a gyermekgyógyász, aki egy abból az ezer betegből akiket a hosszú COVID osztályon kezelnek a croydoni kórházban. Másik 500 páciens jelenleg a várólistán van, hogy diagnosztizálják őket, és ha lehet, akkor specialistához kerülhessenek fizioterápiára, esetleg további szív- vagy tüdővizsgálatra utalják be őket.
Dr. Hassan a riport készítésekor két másik betegtársával együtt épp a járást gyakorolta a kórház fizioterápiás termében, most váltott a párhuzamos sétarudakról futópadra és szabad súlyokra. Specialisták segítik őket a fejlődésben, ami azonban igen lassú, emiatt pedig mindenki eléggé frusztrált. A betegek azonban elszántak. "Néha úgy éreztem, hogy elesek" - mondta fizioterapeutájának Zaz Hassan, hozzátéve, még mindig előfordul, hogy nem tudja jól felmérni a távolságokat és úgy érzi, nem bírják majd el a lábai.
A koronavírus egy darabig még biztosan velünk marad, ezért folyamatosan védekeznünk kell ellene, ami megakadályozza, hogy a járvány lecsengése után mindent a régi, megszokott módon folytassunk. Lássuk, mi változhat meg jövőbeli hétköznapjainkban! A részletekért kattintson korábbi cikkünkre .
Legjobban: