Az interneten terjedő álhírek problémájára egyre több fórumon hívják fel a figyelmet, de ezek között is különösen veszélyes az egészségügyi tematikájú "fake news", ezek ugyanis sok embert elfordíthatnak a hagyományos gyógymódoktól a kétes hátterű kezelések felé. Az Inspira Research saját finanszírozású kutatása a magyarok internetes információszerzési szokásait mérte fel - elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a felhasználók mennyire és hogyan szűrik a weben megjelenő egészségügyi tartalmak vagy hirdetések valódiságát.
Az internetező lakosságban reprezentatív kutatásban négyszáz fő vett részt, 18-59 év közöttiek, férfiak és nők nagyjából egyenlő arányban. Harmaduk Pest megyéből származik, 24 százalékuk pedig krónikus betegséggel küzd - utóbbiaknak különösen fontos a hiteles internetes tartalmak felkutatása. A kérdőívet kitöltőknek tízes skálán kellett értékelniük bizonyos állításokat: 1-est azok a felvetések kaptak, amelyekkel egyáltalán nem értettek egyet, 10 pontot pedig a maximálisan igaznak vélt állítások kaphattak.
A válaszokból kitűnik, hogy még az egészséges emberek is gyakran keresnek rá az interneten különböző egészségügyi tartalmakra, új gyógyszer vagy étrend-kiegészítő vásárlásakor sokan járnak utána a terméknek a weben. A többség tisztában van ugyanakkor az ellenőrizhetetlen hátterű netes tartalmak veszélyeivel is: átlagosan 7 pontra értékelték az állítást, mely szerint az interneten egyre több álhír terjed, ami miatt alaposan meg kell szűrni az olvasottakat. A bulvároldalakon megjelenő tartalmak hitelességét 3,7 pontra értékelték, de csupán 3,9 pontot kapott az az állítás is, mely szerint egy közismert ember által ajánlott tartalom vagy hirdetés mindenképpen hitelesnek minősíthető.
A gasztronómia és a sport a legnépszerűbb
A nők továbbra is nagy arányban (nagyjából 90 százalék) fogyasztják az egészségügyi tartalmakat, de már a férfiak esetében is egyre magasabb (70 százalék körüli) ez az arány. Leginkább a gasztronómiai anyagok érdeklik az olvasókat, de népszerűek a sporttal, mozgással kapcsolatos anyagok, illetve a konkrét betegséggel foglalkozó írások is. A nők átlagosan hat, a férfiak pedig öt egészségüggyel kapcsolatos anyagot olvasnak el havonta. Az egészségügyi tartalmakkal szemben viszonylag bizalmatlanok az emberek, az eredmények szerint az internetes webshopokon és a közösségi oldalon megjelent anyagoknak hiszünk a legkevésbé, míg a bizalmi lista élén a patikai újságok és az egészségtematikus oldalak végeztek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Örömmel tapasztaltuk, hogy az egészségportálok között a válaszadók is a HáziPatika.com cikkeit említették meg a legtöbbször, átlagosan 15 százalék tudta felidézni a portálunkon megjelent egyik cikket, a tudatos hírfogyasztók között ez az arány még nagyobb, 25 százalékos. Hitelesség tekintetében is a HáziPatika.com kapta a legmagasabb értékelést.
A vizsgálat eredményei alapján négy fő csoportba rangsorolták a válaszadókat: óvatos tudatos, hiszékeny infózabáló, megvezethető reaktív és érdektelen. Ezekre a csoportokra az alábbiak jellemzőek:
Óvatos tudatos
A legtudatosabb hírfogyasztói réteg, a válaszadók 35 százaléka tartozik ide. A többi csoporthoz képest nagyobb a nők és a magas iskolai végzettségűek aránya és kimagasló a fiatalok száma is, az életkor növekedésével egyre kevesebb válaszadó sorolható ide. Túlnyomó többségük Pest megyében, illetve a megyeszékhelyeken él, és javarészt jómódúak, de legalább átlagos jövedelműek.
Az óvatos tudatosnak jellemzően nagyon alacsony a bizalma a hírforrások iránt, igyekszik több oldalról is körbejárni a témát. Legfeljebb az egészségportálok, az orvosi rendelő és a patika hiteles számára. Beszerzés előtt utánaolvas a gyógyszereknek és étrend-kiegészítőknek, és csupán tízből egy az öngyógyító, aki minden esetben az orvost megkerülve, saját maga intézné a kezelését.
Hiszékeny infózabáló
Minden ötödik válaszadó ebbe a csoportba tartozik. A nők aránya itt is felülreprezentált, viszont ide már inkább az alacsonyabb iskolai végzettségűek kerültek. Sokan közülük falun vagy városokban élnek, a többi csoporthoz képest itt magasabb a kelet-magyarországi lakhelyűek aránya. Jövedelmük átlagos vagy az alatti, de megélhetési problémáik nincsenek. Digitális érettségét tekintve "heavy user", vagyis átlagosan 4 eszközzel internetezik, az okostelefonok és asztali gépek mellett okosórák vagy akár VR-eszközök is megtalálhatóak a háztartásában.
A hiszékeny infózabálók a közösségi médiában, fórumokon és webshopokon is rendszeresen figyelik az egészségügyi információkat, és az átlagosnál jobban bíznak szinte minden csatorna hitelességében. Az információ forrása már kevésbé érdekes számukra, lényegesen ritkábban figyelik a cikk szerzőjét, és összességében pozitívan állnak az egészségügyi tartalmakhoz és reklámokhoz. Az összes csoport tagjai közül ők gondolják a legnagyobb arányban, hogy az egészségügyi tartalmak minősége jelentősen javult az elmúlt években, és ezek az információk biztosan ellenőrzöttek. Közel negyven százalékuk öngyógyító, aki az orvos tanácsai helyett inkább a saját tapasztalataiban bízik.
Megvezethető reaktív
A kutatásban résztvevők 26 százaléka sorolható ide, elsősorban 30-39 év közötti férfiak és nők, illetve középkorúak. Jellemzően falun vagy városokban élnek, az előző csoporttal ellentétben pedig inkább a nyugat-magyarországiak domináltak. Átlagos vagy alacsonyabb jövedelmi helyzetű, digitális érettségét tekintve is átlagos felhasználók ők, akik 3 eszközzel interneteznek.
Az egészségügyi anyagokra inkább csak akkor keresnek rá, ha valami konkrét panaszuk vagy kérdésük van, az egészségportálokat pedig nem pozicionálják magasra: számukra a hírportálok, a Facebook vagy a fórumok is hitelesek tudnak lenni. Viszonylag ritkán szűrik a keresési találatokat, és a cikk szerzője sem fontos a számukra. Általánosan semlegesen állnak az egészségügyi tartalmakhoz, és nem igazán tudnak abban sem állást foglalni, hogy milyen lehet az online elérhető egészségügyi információk valóságtartalma: mikor lehet hiteles vagy kevésbé hiteles egy cikk, reklám. Nem jellemző rájuk az öngyógyítás sem.
Érdektelen
A válaszadók 19 százaléka az egészségügyi tartalmak iránt érdektelen csoportba tartozik. A négy csoport közül ez az egyetlen, amelyet kimondottan a férfiak dominálnak, jellemzően a 40-49 év közöttiek vagy idősebbek. Felülreprezentáltak az alacsony jövedelemmel rendelkező emberek, de a többi csoporthoz képest magasabb a felsővezetők aránya. Ebben a csoportban a legmagasabb az asztali számítógépet és legalacsonyabb az okostelefont használók aránya.
Ez is érdekelhet
A csoport tagjai teljesen érdektelenek az egészségügyi tartalmak iránt, de általánosságban bizalmatlanság és negatív attitűd jellemzi őket még az orvosi rendelőkkel és patikákkal szemben is. Általában egészségügyi problémáik sincsenek, és nem jellemző rájuk az öngyógyítás sem.
