Megdöbbentő jelenségre hívta fel a figyelmet az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC). Az Egyesült Államokban eddig több mint 5 millió ember hagyta ki a második Pfizer-BioNTech-, vagy Moderna-részoltást, ami a két vakcinával oltottak összesen nyolc százaléka. A tendenciára reagálva a New York Times összeszedte a döntő érveket és bizonyítékokat, miért van szükség a két részoltásból álló koronavírus elleni vakcinák mindkét adagjára.
Miért mondanak le sokan a második dózisról?
Az egy részoltáson már átesettek a legkülönfélébb okokra hivatkozva bliccelhetik el a második dózis beadását. A CDC szerint vannak, akik a lehetséges oltási reakciók , mellékhatások miatt aggódnak, amelyek egyes emberek tapasztalatai szerint kellemetlenebbek lehetnek, mint az első részoltás után jelentkezők. Mások arra hivatkoznak, hogy törölték az időpontjukat, és "nehéz átütemezni" a dolgaikat. Friss kutatási eredmények pedig azt mutatják, hogy sokan - tévesen - úgy gondolják, hogy már egyetlen dózis is elég a megfelelő védettség kialakulásához.
A Cornell Egyetem és a Bostoni Gyermekkórház kutatói egy reprezentatív felmérés keretében több mint ezer amerikait kérdeztek februárban: húsz százalékuk vélte úgy, hogy már az első részoltás után erős immunvédelemre tett szert. A már legalább egy részoltáson átesettek 15 százaléka pedig egyáltalán nem emlékezett rá, hogy az orvos említette nekik: második dózisra is szükségük van. John Brownstein epidemiológus, a kutatás társszerzője le is vonta a konklúziót: még mindig sokan nincsenek tisztában vele, hogy mikor lehetnek és lesznek valójában védettek.
Ez egyébként más országokban is problémát jelenthet, ugyanis a két részoltásos vakcinák - egyelőre csak Johnson & Johnson oltóanyaga egydózisos, de azt Magyarországon még nem használják - beadása között eltelt időt a gyártók ajánlása szerint - bizonyos intervallumon belül - növelni lehet. Amit egyes országokban ki is használnak, leginkább azért, hogy rövid időn belül minél több embert be tudjanak oltani. (Ez akkor is átmeneti megoldást jelenthet, ha valahol oltóanyaghiány lép fel). Az oltási gyakorlatot befolyásolhatják az egymás után érkező tanulmányok is, amelyek kimondottan arra keresik a választ, hogyan alakul az oltóanyagok hatékonysága, ha változtatják a beadott dózisok között eltelt időt.
Magyarországon a Pfizer-BioNTech második adagját a korábbi 21 nap helyett 35 nap elteltével lövik be, az Astra Zenecánál pedig a két dózis beadása közötti 4 hetet 12 hétre tolták ki. (Amit a napokban ismét megváltoztattak, így aki kéri, bizonyos feltételek mellett már 4 hét letelte után megkaphatja a második dózist ebből az oltóanyagból.) A második Sinopharm-vakcinát 28 nappal az első után adják, ugyanez az idő a Szputnyik V esetében 21 nap.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Már az első dózis is véd. De mitől és mennyire?
A CDC nemrégiben arról számolt be, hogy a koronavírusnak való kitettség szempontjából rizikós csoportba tartozó egészségügyi dolgozók esetében a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinájának első dózisa 80 százalékos hatékonysággal előzte meg a Covid-19 kialakulását. A második dózis beadása után két héttel a hatékonyság 90 százalék körülire nőtt. Viszont önmagában az a tény, hogy bizonyos vakcinák már az első részoltást követően is hatékonyak, még nem elég ahhoz, hogy a részben oltottak hátradőljenek , mondván, nekik nincs is szükségük "többre".
A COVID-19 oltások első dózisa arra hivatott, hogy felkészítse az immunrendszert a vírussal való találkozásra, és az elkezdhesse felépíteni a kórokozó elleni védelmet. A második dózis a kialakult immunválaszt erősít meg. "Az mRNS-vakcinák második adagja az elsővel összehasonlítva körülbelül tízszeresére növeli a vírust semlegesítő antitestek szintjét" - közölte Paul Offit gyerekorvos, virológus. Hangsúlyozta: a második részoltás sejtes immunitást is indukál, ami nemcsak hosszabb védettséget valószínűsít, de hatékonyabb védelmet is nyújthat a különféle vírusvariánsok ellen. Szakértők szerint ugyanis aggodalomra adhat okot, hogy a világszerte terjedő, fertőzőképesebb koronavírus-variánsok nagyobb eséllyel játszhatják ki az egy részoltás után kialakuló immunvédelmet, mint a két oltással megszerzett védettséget. Ráadásul még az sem világos, hogy az első részoltás utáni immunitás - második részoltás hiányában - meddig marad fenn.
Egyértelmű kísérleti eredmények
Bár a teljes védettség kialakulása után ritka, hogy valaki megfertőződik, de mivel egyik vakcina sem nyújt 100 százalékos védelmet, van rá esély. Különösen - ahogy egy kis létszámú izraeli vizsgálatból kiderült - a koronavírus fertőzőbb változataival, például a brit- , vagy a dél-afrikai - variánssal szemben.
Hogy a két részoltás a gyakorlatban mennyire hatékony, arra egy kanadai tanulmány készítői adták meg a választ, akik 91 134 beteget vontak be vizsgálatukba. A résztvevőket korábban a Houstoni Metodista Kórházban látták el. Legtöbbjüket nem oltották be, 4,5 százalékuk pedig csak egy oltást kapott. A vizsgálat idején 25,4 százalékuk volt teljesen védett (két védőoltás után). A csoportban 225 koronavírus-fertőzés okozta haláleset történt, ebből 219-en nem voltak beoltva, és csak egy ember halt meg azok közül, akik teljesen védettek voltak. Az egyes csoportokba tartozók aránya ugyan nem egyezett pontosan, ennek ellenére a tanulmány készítői rámutattak, hogy a teljes védettség előnyei vitathatatlanok. A két részoltáson átesett résztvevők esetében a vakcina 96 százalékos hatékonysággal akadályozta meg a kórházi ellátás szükségességét fertőzés esetén, és 98,7 százalékban bizonyult hatékonynak a halálos kimenetű megbetegedés ellen. A részlegesen beoltottak körében ez az arány 77, illetve 64 százalékos volt.
A nyilvánvaló egészségügyi kockázatokon túl a második részoltás elhagyása a mindennapi életben is nehézségeket okozhat: akadályt jelenthet bizonyos események vagy létesítmények látogatásakor, vagy külföldre utazáskor, mert nem tekinthető teljesen védettnek, aki egy két részoltásos vakcinának csak az első adagját kapja meg - hívják fel a figyelmet a második dózis elmaradásából származó egyéb hátrányokra a szakemberek.
Ez is érdekelhet
Természetesen vannak kivételes esetek. Amennyiben valakinél az első dózis beadása után súlyos oltási reakció - például allergiás reakció -, vagy mellékhatás lép fel, a CDC álláspontja szerint ajánlott elhagyni a második részoltást. Ezt kiküszöbölendő, ha valaki úgy érzi, hogy szokatlan, vagy komoly tüneteket okozó oltási reakciót, esetleg mellékhatást tapasztal, haladéktalanul forduljon orvoshoz.
Legjobban: