A tudósok már az első koronavírus elleni vakcinák engedélyezésekor felhívták rá a figyelmet, hogy egyeseknél - közéjük tartoznak az autoimmun betegséggel küzdők, az immunhiányos emberek és az immunszupresszív kezelést kapók is - a védőoltások hatékonysága valószínűleg nem éri majd el a humán klinikai vizsgálatok során tapasztalt szintet. Azt is közölték, hogy lesznek, akiknél egyáltalán nem, vagy csak minimális mértékű antitestválaszt alakítanak ki a vakcinák a SARS-CoV-2 vírus ellen. Tapasztalatok bizonyítják, hogy ez valóban így van.
A CNN témát alaposan körüljáró riportjában immunszupresszív terápiában részesülő emberek osztották meg történetüket. Elmesélték, hogy betegségük tudatában hogyan hatott rájuk a járvány, majd a részoltások és az emlékeztető oltás beadása, illetve milyen mozgásteret biztosít számukra a tény, hogy teljesen oltottak.
Egy szomorú történet
A 34 éves Andrew Linder 2019-ben vesetranszplantáción esett át: az életmentő szervet feleségétől kapta. Az átültetés sikeres volt, a férfi állapota azóta stabil, de élete végéig immunszupresszánsokat kell szednie, hogy szervezete ne lökje ki az új szervet. Miközben a teljesen oltott emberek többsége nagyjából visszatérhetett régi életéhez, egyesek a járványügyi szabályok szigorítása és betartása - például a zárt térben való maszkviselés - ellen hőbörögnek, Linder szinte a nap 24 óráját a négy fal között, otthonában tölti. Feleségén kívül nem nagyon érintkezik mással, és ha mégis ki kell lépnie a házból, két maszkot húz.
Holott a férfi a lehető leghamarabb megkapta a védőoltást: két adagot a Pfizer-BioNTech vakcinájából. Később azonban szükségessé vált számára egy harmadik dózis beadása is, sőt, Linder már az emlékeztető oltáson is túl van. Ennek ellenére azzal szembesült, hogy a vakcina nála semmilyen mérhető immunválaszt nem indított be. "A szervezetemben egyáltalán nem termelődött antitest. Ez sokkoló és ijesztő volt" - nyilatkozta a férfi a CNN-nek. Hozzátette: majdnem olyan bizonytalannak - ha nem még bizonytalanabbnak - érzi magát a tudattól, hogy bármelyik pillanatban elkaphatja a vírust, mint a járvány kitörésekor.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Linder egyike azoknak a közepesen vagy súlyosan legyengült immunrendszerű embereknek, akiknél a védőoltás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nekik egészségük és életük védelme érdekében továbbra is szigorúan be kell tartaniuk az óvintézkedéseket - ahogy arra is szükségük van, hogy mások is betartsák ezeket. "Fáj, hogy nem élhetem azt az életet, amiért olyan keményen küzdöttem, és amiért a feleségem a nekem adományozott egy darabot a testéből" - érzékeltette jelenlegi helyzetét és lelkiállapotát Linder. Akinek időnként - amikor mégis kimerészkedik otthonából - azzal is meg kellett küzdnie, hogy az emberek azzal nyaggatják: felesleges a maszkviselés . Nem az, neki például az élete múlhat rajta.
Akiknél a COVID-19 elleni védőoltás hatékonysága kérdéses
Az Egyesült Államokban körülbelül a lakosság 3 százaléka - azaz nagyjából 9 millió ember - közepesen vagy súlyosan legyengült immunrendszerű az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) becslése szerint. Közéjük tartoznak például a szolid tumorok vagy vérrák miatt immunszupresszív kezelést kapók, a szervátültetésen átesettek, az előrehaladott stádiumban lévő vagy kezeletlen HIV-fertőzöttek, és azok, akiknek betegségük miatt nagy dózisban kortikoszteroidokat vagy más, immunrendszerük működését elnyomó gyógyszereket kell szedniük.
A CDC nemrégiben közzétett új tanulmányából kiderül, hogy a legyengült immunrendszerű embereknek általánosságban három adag mRNS-alapú vakcinára és egy emlékeztető oltásra lehet szükségük ahhoz, hogy ugyanolyan mértékű immunvédelem alakulhasson ki náluk, mint erős immunrendszerű társaiknál két dózis után. Ennek ellenére akadnak olyan esetek - mint Linderé -, amikor a vakcina alig vagy egyáltalán nem kimutatható antitestszintet eredményez. Az immunszupresszív gyógyszerek ugyanis elnyomják az immunrendszer működését, ezzel együtt a vakcina hatására fellépő immunreakciót is gyengítik.
A Johns Hopkins Egyetem kutatásából - melynek során transzplantáción átesett betegeket és autoimmun betegségben szenvedőket vizsgáltak - egyértelműen kiderült, hogy esetükben, különösen előbbieknél a védőoltások hatására kialakult antitestválasz jóval gyengébb volt, mint az egészséges immunrendszerű embereknél. Míg egyetlen dózisnyi mRNS-vakcina beadása után utóbbiak száz százalékának szervezetében kimutatható mennyiségű ellenanyag termelődött, a transzplantált betegek esetében ez az arány mindössze 20 százalék volt. Két részoltás beadása után a transzplantált betegek felénél egyáltalán nem alakult ki antitestválasz. És noha nem kizárólag az antitestszinten múlik a védettség - hanem a sejtes immunválaszon is -, az eredmény elkeserítő az érintettek számára.
Amikor a legyengült immunrendszer jól reagál a vakcinára
Ez is érdekelhet
Sok immunhiányos vagy legyengült immunrendszerű ember számára a védőoltás-sorozat és az emlékeztető oltás igazi megváltás. Például a krónikus gyulladásos bélbetegséggel (IBD) küzdőknek, akiknél a vakcinák - akár két dózis is - igazoltan hatékony immunválaszt váltanak ki. A szerencsések közé tartozik a CNN által szintén megszólaltatott, 39 éves Courtney Hodge is, aki asztmás, emellett több autoimmun eredetű betegségben szenved: pajzsmirigy-túlműködést okozó Graves-kórban és az izmokat és lágy szöveteket érintő, nagy fájdalommal járó fibromyalgiában . És ha mindez nem lenne elég, krónikus fáradtság szindrómával is küzd. Hodge számára a védőoltással megnyílt a világ. "Többet járok ki, több emberrel beszélek, mint egész eddigi életemben. Már nem érzem a közelgő végzetet" - mesélte Hodge, aki az oltással arra is lehetőséget kapott, hogy tovább vezesse édességüzletét, és az alapvető óvintézkedések betartásával tarthassa a kapcsolatot a hozzá közelállókkal.
