Korábbi laboratóriumi kutatások kimutatták, hogy az új típusú koronavírus ( SARS-CoV-2 ) két-három napig marad életképes bankjegyeken és üvegen, illetve mintegy hat napig műanyagon vagy rozsdamentes acélon. Az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO) kutatói viszont úgy vélik, hogy az elsősorban cseppfertőzéssel terjedő kórokozó az eddig feltételezettnél jóval hosszabb ideig életképes maradhat különböző felületeken. Ezen felül vizsgálatuk eredményei alátámasztják azt a korábbi feltételezést is, miszerint a vírus képes életben maradni friss vagy fagyasztott élelmiszereken.
A koronavírus szívósabb az influenzánál
Miközben az influenzavírus 17 napig képes életben maradni szobahőmérsékleten sima felületeken, addig az új koronavírus "rendkívül erőteljes", hiszen 28 napig életképes lehet ugyanilyen körülmények között - mutatták ki a Virology Journal című tudomány folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók. "A vírus életképessége idejének megállapítása segít minket abban, hogy pontosabban előrejelezzük és csökkentsük terjedését, ezáltal hatékonyabban megvédhessük az embereket" - fogalmazott Larry Marshall, a CSIRO vezérigazgatója. A kutatás szerint magasabb hőmérsékleteken a vírus kevesebb ideig él: 40 Celsius-fokon 24 órán belül elveszti fertőzőképességét bizonyos felületeken.
A kutatók úgy vélik, hogy a SARS-Cov-2 azon képessége, hogy életben marad rozsdamentes acélon hűvösebb körülmények között, megmagyarázhatja a tömeges megbetegedéseket húsüzemekben, hideg tárolólétesítményekben. Világszerte ugyanis több ezer dolgozó koronavírustesztje lett pozitív vágóhidakon és húsfeldolgozókban. Korábban lehetséges magyarázatként felmerült az is , hogy a dolgozók egymáshoz való közelsége, a nedves, párás környezet és a hangos gépek miatt az egymás közötti kiabálás szükségessége okozza a tömeges fertőzést ezeken a munkahelyeken.
"Az sem igaz, hogy a fiatal, egészséges szervezet, ha felgyógyul egy középsúlyos állapotból, akkor minden rendben lesz, mert azt már most lehet tudni, hogy a későbbi szövődmények akár több évet is elvehetnek az életéből." Dr. Bende Balázzsal, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Vizsgálatokat Koordináló Iroda szakmai vezetőjével készített interjút az nlc.hu. A cikket ide kattintva olvashatja el teljes egészében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
