Egy újonnan publikált amerikai tanulmány szerzői saját becsléseik alapján 700 ezer és 1,6 millió közé teszik azoknak a számát, akiknek a koronavírus-fertőzést követően megváltozott, vagy nem tért vissza a szaglásuk, és állapotuk 6 hónap elteltével sem javult - írja a CNN.
Noha a JAMA Otolaryngology-Head & Neck Surgery című szaklapban közzétett kutatás szerzői szerint az illatok és szagok iránti érzéketlenség a legtöbb érintettnél csak időleges, olyanok is vannak, akik soha nem nyerik vissza szaglásukat. Az általuk említett adat azért különösen aggasztó, mert arra utal, hogy a szaglásvesztés újonnan kialakuló közegészségügyi probléma lehet a koronavírus-fertőzésen átesetteknél.
Egyébként nem ez az egyetlen kutatás, ami ezzel a témával foglalkozik: egy tavalyi tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyan a covidos betegek több mint 70 százaléka egy hónap elteltével visszanyerheti szaglását , egyeseknél ez a folyamat sokkal lassabb lehet.
Nem mindegy, hogy milyen típusú a szaglásvesztés
John Hayes, a Penn State Mezőgazdasági Tudományok Főiskolájának munkatársa számos kutatást végzett ezen a területen. A COVID-19-en átesett betegeknél jellemzően háromféle hosszútávú szaglási zavart tapasztalt. Vannak, akik teljesen elvesztik a szaglásukat, vagy csökken az érzékelésük. Akad, aki "összekeveri" a szagokat, például virágillat helyett lábszagot érez. Megint mások egyfajta fantom végtag szindrómával küzdenek: olyan szagokat éreznek - például füst-, vagy vegyi anyagok szagát -, amelyek valójában nem is terjednek az adott helyen.
A CNN cikkéhez készült videóban néhány érintett "élőben" is megmutatja, hogyan reagál egyes illatokra. Egyikük elmeséli, hogy imádja a kávét, naponta több csészével is megiszik. De amikor megszagolja a pörkölt kávét, olyan, mintha égett gumi szagát érezné. Egy fiatal férfi pedig szemétszagként aposztrofálja a fokhagyma illatát.
Mivel jár, ha nem érzünk illatokat?
Akik soha nem szembesültek vele, hogy milyen, ha az ember teljesen elveszti a szaglását - és nem csak tompul az érzékelése, mondjuk egy megfázás miatt -, nem tudják, hogy ennek az állapotnak milyen komoly élettani hatásai lehetnek.
Befolyásolja többek között a táplálkozási szokásokat. Mivel a szagok iránti érzéketlenség gyakran együtt jár az ízérzékelés elvesztésével, az érintetteknél - akik nem érzik, nem élvezik az ételek ízét és illatát -, előbb-utóbb étvágytalanság alakulhat ki, ami a bevitt táplálék mennyiségének csökkenéséhez és minőségének romlásához vezethet. Emellett a társas kapcsolatok alakulására is hatással lehet: amennyiben az emberek nem érzékelik például a saját testszagukat, az kellemetlen helyzeteket szülhet - részletezi Hayes.
És ez még nem minden: egy 2014-es tanulmány szerint azok, akik elvesztették a szaglásukat, több mint kétszer nagyobb valószínűséggel esznek romlott ételt, mint azok, akiknek nincs ilyen problémájuk. A szaglás elvesztését korábbi tanulmányok a depresszióval is összefüggésbe hozták.
Még mindig sok a kérdőjel
Noha a mostani tanulmány tovább árnyalja a képet a koronavírus-fertőzés hátramaradó, hosszú távú hatásairól , a kutatók még mindig nem tudták pontosan kideríteni, hogy a COVID-19 miért okozhat egyeséknél szaglásvesztést. Sandeep Robert Datta, a Harvard Medical School neurobiológusa szerint valószínűnek tűnik, hogy orrban lévő támasztósejtekben - amelyek az ingerület vezetéséhez szükséges környezetet biztosítják - zavar keletkezik, és ez okozza a problémát. Ennek mielőbbi feltárása és megértése azonban még várat magára. Pedig fontos lenne, mert ez segíthet a tudósoknak abban, hogyan kiderítsék, hogyan lehet "visszanyerni" a szaglást, ha az egy bizonyos idő elteltével magától nem áll helyre.