Ma a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. "Bár az európai országok között nem kiemelkedő, világviszonylatban Magyarország ökológiai lábnyoma rendkívül magas" - hangsúlyozza Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programvezetője.
Túl sok energiát fogyasztunk
A szakember szerint Magyarország esetében a legnagyobb környezetterhelést az energiafogyasztás jelenti, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozók biztosítják. Ez teszi ki az ország lábnyomának közel kétharmadát. Jókora részt foglal el továbbá az élelmezés, amely az ország lábnyomának egyötödéért felelős. Ennek legfőbb oka a haszonállatok tartása, mivel számukra jelentős legelő- és gabonaterületet kell biztosítani.
Tavaly augusztus 1-jére esett a túlfogyasztás világnapja, az év hátralévő részében a Föld csupán "hitelezte" erőforrásait az emberiség számára. Idén az európai túlfogyasztás napja május 10-ére esett. Az országonkénti bontás szerint Magyarország június 14-én érte el a túlfogyasztás napját, korábban, mint tavaly. 2018-ban ugyanis még június 20-ára esett ez a nap.
Veszélyben a Föld
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A túlzott fogyasztás következtében a Föld természeti értékei is veszélybe kerülnek. Magyarországon a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának jó az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, mára az ország folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt, és ezáltal a biológiai sokféleség is nagymértékben csökkent. A bolygó és a közvetlen környezet egészségétől azonban az ember saját léte is függ: globálisan a természet évente 125 milliárd dollár értékű szolgáltatást nyújt az emberiség számára, többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában.
Katarban a legrosszabb a helyzet
Ez is érdekelhet
Az országonkénti lista élén tavaly óta Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. A közel-keleti országot a tavalyelőtt még első helyen álló Luxemburg (február 16.), majd az Egyesült Arab Emirátusok (március 8.), Bahrein (március 10.) és Kuvait (március 11.) követi. A lista másik végén lévő országok december közepe-vége felé érik el a túlfogyasztás napját, ilyen például Marokkó, Indonézia, Niger, Mianmar, valamint Kirgizisztán. De vannak országok, amelyek ennyi idő alatt sem használják fel az egy évre elegendő erőforrásokat, például Eritrea, Burundi, a Kongói Köztársaság, Banglades és Madagaszkár.
