Az amerikai George Washington Egyetemen működő kutatócsoportok régóta foglalkoznak élelmiszerek ipari szennyezésének vizsgálatával. Legújabb kutatásukban a flatátok jelenlétét mutatták ki a gyorséttermek ételeiben, illetve kontrolcsoportos vizsgálattal a gyorséttermekbe járó emberek szervezetében is - írta a Medical Express .
Mérgező műanyaglágyító
A ftalátok olyan vegyületek, amelyeket a műanyagipar lágyítószerként alkalmaz, mivel a műanyagok rugalmasságát és élettartamát növelik. Ftalátokat tartalmazhatnak a PVC-padlók, padlószőnyegek, kábelek, szerszámok műanyag markolatai, öntapadós matricák, ásványvizes és üdítős palackok. De megtalálhatók a körömlakkban, hajsprayben, gyertyákban, gyurmákban is.
Régóta ismert, hogy a ftalátok a szervezetbe jutva megzavarhatják az endokrin rendszert, és megnövelhetik bizonyos hormonok szintjét. A kutatások azt is kimutatták, hogy gyermekeknél asztmához és fokozott elhízáshoz vezethetnek, különösen magzati, kisdedkori és fiatalkori behatás esetén. Emellett közrejátszhatnak a termékenység és a spermiumszám csökkenésében. Káros hatásúak lehetnek az idegrendszer fejlődésére is, figyelemzavart, hiperaktivitást, tanulási nehézségeket okozva. Illetve ismert a rákkeltő hatásuk is.
Gyorsétterem: ftalátos élelmiszerek
A George Washington Egyetem kontrollcsoportos kutatásában ezúttal önkéntesek vizeletmintáiban kutatták a ftalát jelenlétét. Az egyik csoportban azok voltak, akik sűrűn, hetente legalább négyszer járnak gyorsétterembe . A másik csoportban azok, akik egyáltalán nem járnak ilyen helyekre, és nem is esznek gyors ételeket. E mellett a kutatók hat gyorsétteremből vettek élelmiszermintákat. A kutatás végeredménye szerint a gyorsétterembe járók szervezetében jelentős mennyiségű ftalátvegyület nyomait találták, míg a kontrollcsoport tagjainak szervezetében alig vagy egyáltalán nem.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az Európai Unióban ugyan rendeleti szinten szabályozzák az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagokhoz használható adalékok körét, ám a műanyagból számos olyan anyag is kioldódhat, amely nem tervezetten kerül a csomagolóanyagba, csupán a gyártási, szállítási vagy tárolási folyamat miatt adódik hozzá. Ezt a folyamatot vizsgálták magyar kutatók néhány évvel ezelőtt, különösen a ftalátokra koncentrálva.
Az már sokkal meglepőbb, hogy milyen nagy arányban találtak ftalátos élelmiszereket a gyorséttermek ételeiben. Az innen származó ételek 81 százaléka volt ftaláttal vagy azok helyettesítőjével (DnBP és DEHP vegyületekkel) szennyezett. Legnagyobb ftalátkoncentrációt a húsalapú élelmiszerekben, például a sajtburgerekben vagy a burritókban figyeltek meg. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a konkrét esetekben nem tudják, hogyan kerülhettek ftalátok az élelmiszerekbe. Azt gyanítják, hogy a feldolgozás során, illetve a műanyag csomagoláson keresztül. Mivel az élelmiszerek műanyag csomagolóanyagában is előfordulhatnak ezek a vegyületek, így az ezekkel az anyagokkal érintkezésbe kerülő élelmiszerek elfogyasztásával a ftalátok a szervezetbe is bekerülhetnek.
