Hogyan reagál az emberi szervezet a hőségre?
Normális külső testhőmérsékletünk 32-33 fok, ha a levegő hőmérséklete ennél magasabb, a bőr melegedni kezd, az egyetlen hőleadási lehetőség az izzadás és a párologtatás . A nagy melegben az izzadás kétféle egészségi problémát okozhat: a kiszáradást és a nátriumvesztést. Ezért fontos, hogy ne csak az elveszített folyadékot, de a sót is pótoljuk - akár ásványvízzel, akár enyhén megsózott csapvízzel, teával. Melegben általában fáradékonyabbnak, bágyadtabbnak érezzük magunkat akkor is, ha alig mozgunk, hiszen szervezetünk a hőleadással jelentős munkát végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg.
Mi az a hőguta?
Hőgutát többnyire a nagy melegben, szabad térben végzett intenzív fizikai tevékenység okoz, például a munkavégzés vagy a hosszantartó sportolás. Ebben az állapotban az igen magas testhőmérséklet (40,5 fok fölött) károsíthatja a sejteket és a hőszabályozó központot. Súlyos, megfelelő kezelés hiányában életveszélyes állapot alakulhat ki.
Ezt a jelenséget tipikusan fiatal felnőtteken lehet észlelni, akik a rossz közérzet ellenére tovább edzenek. A kánikulában futni, kerékpározni inkább csak a reggeli vagy az esti órákban ajánlott! Aki mégis a biciklis túra mellett dönt, álljon meg a közterületi kifolyóknál, nyomós kutaknál, hűtse csuklóját, tarkóját, vizezze be a pólóját.
Mit tehetünk zárt térben?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A lakók jelentősen tudják csökkenteni a belsőtéri hőmérsékletet az épület adta lehetőségek jó kihasználásával. Az ablakokat napközben tartsuk zárva, a redőnyt eresszük le, a sötétítőfüggönyt húzzuk össze, csak éjszaka szellőztessünk. A ventillátorral kapcsolatban fontos tudni, hogy még jobban kiszárít bennünket, mivel csak a belső forró levegőt forgatja. Ezért szakaszosan kapcsoljuk be és fogyasszunk még több folyadékot! Párologtatót is elhelyezhetünk a szobában, a kicsit magasabb páratartalom hűvösebb érzetet kelt.
A klímaberendezést - ha van - szintén szakaszosan üzemeltessük és tartsuk be a fokozatosság elvét: hazaérve folyamatosan csökkentsük a hőmérsékletet, elindulás előtt pedig egyre inkább közelítsük a beállítást a külső hőmérséklethez. Egészséges embereknél csak átmeneti hűtésre szabad használni, különben csökkenti a hőmérséklethez való hosszú távú alkalmazkodó képességet!
Mire figyeljünk, ha autóba ülünk?
A legfontosabb, hogy soha ne hagyjunk gyermeket (de élő állatot se) parkoló, zárt gépkocsiban ! A klímaberendezéssel felszerelt autókban is tartsuk be a fokozatosság elvét, illetve a légbefúvókat ne irányítsuk közvetlenül a testre. A hőségben romlik a koncentráló képesség, ezért hosszú utakon gyakrabban álljunk meg pihenni. A töltőállomások hűtött üzlethelyiségeiben eltöltött 5-10 perc már nagyban segítheti a felfrissülést.
Legyen nálunk megfelelő mennyiségű ivóvíz, akár hűtőtáskába készítve, olyan mennyiségben, hogy egy esetleges torlódás esetén is legyen nálunk elegendő folyadék! A légkondicionáló nélküli autóban is jól jöhet egy megnedvesített kendő, melyet csuklónkra, tarkónkra helyezve hűthetjük magunkat.
Mire figyeljünk a vízpartokon?
Csak kijelölt helyen fürödjünk! A bányatavakban, a folyóvizekben ki nem jelölt helyeken nem csak balesetveszélyes fürdőzni , de fertőzést is kaphatunk, a vízminőséget ugyanis csak a kijelölt helyeken ellenőrzik. A kijelölt szabadvízi fürdőhelyekről az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapján lehet tájékozódni, ahol egy térképes kereső is rendelkezésre áll, illetve az Európai Unió által kidolgozott minősítési rendszer alapján készült lista is megtalálható. A parton keressünk árnyékos helyet, 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk a tűző napon, felhevült testtel pedig ne ugorjunk a vízbe!
Mi az a hőségriasztás?
Az országos tisztifőorvos által kiadott hőségriasztás, elsődlegesen az egészségügyi ellátó rendszer felkészítését szolgálja a várhatóan megnövekedő feladatokra, ugyanakkor a védelmi igazgatás, az együttműködő szervezetek tájékoztatása is rendeltetése, ám számukra semmilyen konkrét feladatot nem határoz meg, azt saját terveik szerint önállóan végzik. Mindezek mellett kiemelt fontosságú a lakosság tájékoztatása, tanácsokkal való ellátása.
A napi átlaghőmérséklet emelkedésével a halálozás is növekszik. A 2008-2011. évi hőséghullámok alatt 15-28 százalékos többlethalálozást mutattak ki, az esetek 20 százaléka a 65 év alattiak, míg 80 százaléka az idősebbek körében következett be. A vezető halálokok a szív-érrendszeri és a légzőszervi betegségek. A nemzetközi és hazai klímamodellek nagy valószínűséggel jelzik előre a mostanihoz hasonló, sőt még melegebb hőséghullámok egyre gyakoribb bekövetkeztét hazánkban is. Ezért is fontos, hogy az ilyenkor szükséges óvintézkedéseket mindenki megtegye, a tanácsokat megfogadja.
