A létesítmény mintegy 210 technikusa és helyi biztonsági személyzete csaknem két hete folyamatosan szolgálatban van az atomerőműben, mert az orosz irányítás alatt nem történt műszakváltás. Van vizük és élelmük, de a helyzetük egyre romlik - tájékoztatott a NAÜ, amely már nincs kapcsolatban a létesítmény megfigyelő berendezéseivel (ezek a berendezések biztosítják, hogy minden nukleáris anyag a helyén van Csernobilban).
"Mélységesen aggaszt a csernobili atomerőmű személyzetének nehéz és stresszes helyzete, valamint az ezzel járó potenciális kockázatok a nukleáris biztonságra nézve" - mondta Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója.
Komoly döntést hozott a CERN
A bécsi bejelentéssel egy időben a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) úgy határozott, hogy az ukrajnai invázió miatt további értesítésig felfüggeszti Oroszország megfigyelői státusát. A CERN 23 nemzetet tömörítő tanácsa kedden külön erre a célra összehívott ülésén hozta meg a döntést. "A CERN további intézkedésig nem kezd új együttműködést Oroszországgal és orosz intézményekkel" - jelentette be a szervezet. A tanács mindazonáltal támogatásáról biztosította az orosz tudósokat, akik elítélték az ukrajnai orosz háborút.
Mit tehetünk, ha baleset történik?
Az, hogy az oroszok elfoglaltak több ukrajnai atomerőművet - a csernobili mellett a zaporizzsjai létesítményt is - érthető módon sok embert tölt el aggodalommal. Aszódi Attila nukleáris szakértő információs blogján foglalta össze, milyen hatással lehet egy ukrajnai atomerőmű balesete Magyarországra, illetve, hogy mi a teendő ilyen esetben.
A szakember mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy olyan típusú, azonnali kibocsátást okozó baleset, mint amit az 1986-os csernobili baleset kapcsán láttunk, nem tud bekövetkezni az Ukrajnában most működő reaktorokban. Aszódi azt írja, hogy a csernobili reaktorok grafitmoderálású vízhűtésű reaktorok voltak, amelyekben egy nagyon kedvezőtlen reaktorfizikai tulajdonság, az ún. pozitív üregtényező tette lehetővé a reaktor teljesítményének hirtelen, óriási növekedését. Az Ukrajnában ma működő VVER reaktorokban nincsen meg ez a kedvezőtlen reaktorfizikai tulajdonság, és nincsen bennük grafit sem, ami hosszú ideig éghetne: ezeknek a reaktoroknak a moderátora víz.
A másik fontos alapelv Aszódi szerint, hogy a környezetbe kikerülő radioaktivitás a környezetben történő terjedése során hígul, a koncentrációja csökken, és az idő előrehaladtával a radioaktív izotópok bomlanak is. Így minél tovább terjed a kibocsátás, annál kevésbé veszélyes a környezetre.
A nukleáris szakértő arra is rámutatott, hogy Magyarország mind adminisztratív, mind végrehajtói oldalról komolyan felkészült egy esetleges nukleáris vagy radiológiai baleset lakosságot érintő hatásainak kezelésére. A lakosság védelmét az ONER (Országos Nukleárisbalesetelhárítási Rendszer) biztosítja, amely működőképességét rendszeres gyakorlatok segítségével tesztelik.
Amennyiben egy nukleáris vagy radiológiai balesetből olyan mennyiségű radioaktív anyag kerülne a környezetbe, ami a lakosság egészségét veszélyeztetheti, az ONER-ben részt vevő szervek lakosságvédelmi intézkedéseket rendelhetnek el, jegyezte meg Aszódi. Ilyen például, hogy a lakosság maradjon az otthonában, bezárt (esetleg tömített) nyílászárók mellett, bizonyos esetekben pedig szükség lehet a lakosság kimenekítésére is.
A jódtablettával kapcsolatban - amiért egyébként itthon roham indult a patikákban - a szakember leszögezte: nem egy univerzális "sugárzás elleni szer", és csak akkor indokolt az alkalmazása, ha nagy mennyiségű radioaktív jódot tartalmazó kibocsátás történik, és akkor is csak ott alkalmazandó, ahol az alkalmazásával járó előnyök meghaladják az azokkal járó kockázatokat. Ami pedig a sugárzásmérőt illeti, Aszódi úgy vélekedik, saját eszközre egy laikusnak kevéssé lehet szüksége. Mint kiemelte, nemcsak az a kérdés, hogy meg tudjuk-e mérni valahol a sugárzást, hanem, hogy értjük-e, mit mértünk és mire tudjuk használni az adatokat.